Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-11-01 / 21. szám
1978.XV. évf. 21. sz. Hazai Tudósítások 2. A nemzeti vagyon javára .. * KILENC MILLIARD GYÓGYVIZEKRE A termálvizek, gyógyforrások hasznosítása az utóbbi években egyre inkább előtérbe került: Nyugat-Magyarországon és az Alföldön sorra felszínre kerülnek a különböző ásványi anyagokban gazdag, nyolcvan fokosnál melegebb hőforrások. Hogyan gazdálkodik velük az egészségügy, mennyire sikerült bevonni ezt a nemzeti kincset a gyógyitás szolgálatába? Erre a kérdésre válaszol az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának vezetője, dr.Vadász Gyula miniszteri főtanácsos.- Az utóbbi tiz évben nagy előrelépés történt: uj gyógyfürdők létesültek a gyógyvizek kihasználására Hévizén, Hajdúszoboszlón, a már meglévők mellett. Egerben, Zalakaroson, Gyulán, Balfon, Bükön uj gyógyhelyek alakultak ki; a győri kórházban és Csornán uj mozgásszervi osztályok gyógyítják a rászorulókat. Budapesten a Császár, a Széchenyi tervezett rekonstrukciója, a Gellért fürdő teljes felújítása, a Lukács végleges korszerűsítése mellett a Dandár utcai és újpesti fürdők már gyógyfürdő jelleget kaptak. Országosan ötszáz uj mozgásszervi ágy jött létre átszervezéssel; a hévízi Termál Szálló és az 1979 áprilisára elkészülő Margitszigeti Gyógyszálló-együttes pedig ezer ágyat jelent a gyógy-idegenforgalomnak. A gyógyvizek kihasználtsága a tiz évvel ezelőtti tiz százalékkal szemben jelenleg 30 százalékos. Az emlitett tiz év alatt körülbelül 9 milliárd forintot költött az egészségügy a belkereskedelemmel, a társadalmi biztosítási szervekkel és az érdekelt megyékkel arra, hogy eddig eljussunk. Helyi kezdeményezések- Mi a különbség a gyógyfürdő és ,a gyógyhely között?- Tréfásan hangzik, de nálunk az a szólásmondás járja, hogy ha valahol kutat fúrnak, ott termálvíz tör fel. Az ország valóban bővelkedik hőforrásokban, gyógyvizekben. A gyógyfürdő elismert ásványi sókban gazdag hőforrásra épül, de a betegellátás szempontjából kisebb lehetőséget nyújt, mint a gyógyhely. A gyógyítási elv nemzetközileg egyeztetett: a gyógyhelyek gyógyfürdőkórházzal rendelkeznek, ahol a betegeket általában három-négy héten át kezelik, mert a tapasztalat szerint ennyi kell a kívánt eredményhez. A gyógyító hatású vízhez, hogy abból gyógyfürdő, de még inkább gyógyhely váljék, sok pénz kell. A komplex kapacitású gyógyhely-, fürdőkórház- vagy szanatóriumépitést, parkosítást tereprendezést és egészségügyi ellátást, felszereltséget tesz szükségessé. De meg lehet ezt oldani helyi kezdeményezéssel is. így történt például Bükfürdőn és Zalakaroson, ahol a helyi erők ráépítették a terválvizre gyógyfürdőiket. Majd közös erővel megépült a gyógyhatású viz mellett Bükfürdőn egy ötszáz ágyas szakszervezeti gyógyüdülő, a belkereskedelem ugyanott szállodaépítéssel segíti a gyógyvíz kihasználását, és épül a szakrendelő is. Zalakaroson hasonló a helyzet: épül a négyszáz ágyas gyógyüdülő és már elkészült a Magyar Államvasutak azonos célokat szolgáló üdülője. A fürdőterületet az idén 20 ezer négyzetméterrel bővitették. A legújabb kétezer személyes öltöző mellett a fürdőépületben IBUSZ-kirendeltség nyílt, ahol helyben intézik a utlevélügyeket. 1978-ban minden eddiginél több, majdnem 600 ezer vendég kereste fel Zalakaros gyógyfürdőhelyet. A fürdőkombinátot hétvégeken most is legláabb ezer vendég látogatja. A két szaunát, a súly-, és a kádfürdőt - rendszeres orvosi felügyelet mellett -, valamint a sokféle szolgáltatást bárki igénybe veheti.
