Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-09-15 / 18. szám
1978. XV. évf. 18. sí. Hazai Tudósítások 8. Ódon templom a Bódva-parton LÁTOGATÁS TORNASZENTANDRÁSON Ha gondolatban Miskolctól.észak felé haladunk, tiz kilométernyire már elérjük a Bódva folyót, mely itt torkollik a szeszélyes vizű Sajóba. Ha tovább haladunk a festői Bódva-völgyben a magyar-csehszlovák határ felé, eljutunk Tornaszentandrásra. Ennek a kis falunak a temploma különleges alaprajzi elrendezéséről nevezetes. Az úgynevezett ikerszentélyes román kori templom a XIII. század elején épült.(Kezdetben csak a mostani szentélyrész volt meg.) Ikerszentélyes templomok - ha nem is nagy számban - Kisázsiától Franciaországig előfordulnak. A tornaszentandrásihoz hasonló alaprajzú kétszentélyes, de egy hajótérből álló templomokat azonban csak Közép-Európában találunk. Karoling sajátosság Nemcsak ritkasága, hanem tényleges szépsége és története miatt is figyelmet érdemel a tornaszentandrási templom, amelyet egyébként az utóbbi években restauráltak nagy gonddal és hozzáértéssel, és tegyük hozzá: állami támogatással. A munkát tavaly fejezték be. Festői környezetben a Bódva folyó bal partján emelkedik a templomdomb. Északon a falu öleli körül, nyugáton az Esztramos-hegy magasodik, kelet felé a tornai hegyeket láthatjuk a tornai várral, a falu mögött pedig a tornanádaskai hegyek keretezik a domb lábánál kitáruló Bódva völgyét. A táj olyan, melyhez ha hasonlót lát a magyar turista külföldön, biztosan megcsodálja. De hogyan épülhetett ez a különös alaprajzú kis templom a mai Magyarország északi részére, hiszen mint láttuk rokonai, stiluselődei viszonylag közel vannak egymáshoz, olyan területen épültek, melyen abban az időben (VIII. század) frank fennhatóság alatt germán törzsek éltek? Ezek a törzsek akkoriban vették fel a keresztséget. Ismeretes, hogy a VIII-IX. század fordulóján teremtette meg Nagy Károly a Karolingok világbirodalmát, melybe Franciaországtól Pannóniáig úgyszólván fél Európa beletartozott. Az újabb egyháztörténeti kutatások szerint az ikerszentélyes templomtipus kétségtelenül Karoling-sajátosság, az uralkodók birodalmi eszményének a különlegesre való törekvésével magyarázható. Meráni közvetítés Ismeretes, hogy III. Béla király előnyös házasságok kötésével egyengette fiai jövőjét. Endre (András) 1200-1203 között vette feleségül Gertrudist, Bertold andechsi gróf lányát. Gertrudis fényes kísérettel érkezett Magyarországra, s az már a Bánk bán nyomán is köztudomású, hogy bőven osztogatta a birtokokat hiveinek. Hajdani nevelőjének, Adolfnak is, aki prépost lett a Szepességben, s 1209-ben óriási birtokot kapott ugyanott. A Szepesség viszont a tornai erdőispánsághoz tartozott, igy közeli kapcsolat lehetett a birtok és a tornai vár között. Tehát az a legvalószínűbb, hogy a tornai vár közelében a XIII.század elején megtelepedett falunak a Szent András tiszteletére emelt templomát a mérániak, tiroliak elképzelése szerint építették - az azon a tájon jól ismert alaprajz szerint.
