Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-09-15 / 18. szám
1978. XV. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 5. Mechwart András úttörő müve UTCAFÉNYEK SZÁZ ÉVE Budapesten az első utcai villany lámpa 1878-ban gyulladt ki a budai Ganz utcáhan. Ivlámpa volt, mert a mai izzók szénszálas ősét Edison csak 1879-ben találta fel. Budán, 1878-ban a Kacsa utca és a Medve utca sarkán, egy földszintes kis fészerben nem titkolt aggodalommal figyelte a Ganz gyár félszáz részvényese, hogyan készül el a 12 amperes, 56 volt feszültségű dinamó és hozzá néhány ivlámpa. (A szénszálas izzót - amelyből a későbbi wolframszálas és társai kifejlődtek - ekkor még nem ismerték; azt csak 1879-ben, a párizsi kiállításon mutatták be.) Az Osztrák-Magyar Monarchiában ekkor még egyetlen villamossági üzem sem létezett, s igy nem csoda, hogy Mechwart minden erővel e világítási mód célszerűségét és olcsóságát akarta bizonyítani. (A magyarországi villamosítás apostol^ Mechwart András lakatosként kezdte, Ganz Ábrahám vízivárosi vasöntő műhelyében feltalálóként folytatta, majd pályája csúcsán, 1878-ban megszervezte az akkori Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. villamossági osztályát, amelyből később a Ganz Villamossági Rt. lett.) A nyugatot megelőzve S miután az első lámpát a mai Ganz utcában üzembe helyezték, kérelemmel fordult a főváros vezetőihez:- Huzamosabb idő óta villamos világításra szolgáló gépek gyártásával foglalkozván - irta 1878. november 25-én kelt kérelmében -, azon indítvánnyal bátorkodom a t. Tanács elé járulni, hogy ha netán Budapest területén a város bizonyos utcája vagy tere ily módoni kivilágítását célszerűnek tartja, s erre vonatkozással kísérletek tétele kívánatossá válik, ezek megejtésével alulírott céget méltóztassék megbízni. . A tanács másfél évig hallgatott v Közben Mechwart a Ganz gyár előtti kis utcában ivlámpákat szerelt fel, aztán engedélyt kért, hogy a Fővárosi Takarékpénztár Kálvin téri palptájának homlokzatát kivilágíthassa. A korabeli sajtó lelkendezve számolt be a díszvilágítás sikeréről s hamarosan arról ad hirt, hogy a Ganz-féle ivlámpákat Szegedre vitték, az ott éjszaka is folyó gátépítésekhez. A városligeti korcsolyapálya 1879-ben kapott villanyfényt, s 1880-ben "betört" a villany a mezőgazdaságba is: a mezőhegyesi állami ménesbirtokon alkalmaztak ivlámpákat. Még egy év, és az egyik Duna-parti szórakozóhely (a mai Intercontinental üzletsor helyén álló Brenner-kávéház), valamint Munkácsy Mihály tárlata kapott villanyvilágítást, és 1883-ban feljegyezték a szenzációt: 200 izzólámpa fénylik a Nemzeti Színházban. (Ez az intézmény 1857-ben úttörőként alkalmazta a gázvilágitást is.) Amikor még Edison is az egyenáramú dinamóra esküdött, a Kacsa utcában már eredményesen kísérleteztek váltakozó áram gerjesztésével, és 1880-ra elkészült a több pólusu áramfejlesztő, amely a világitó testek élettartamát is megnövelte. A Ganz gyár ezzel messzire megelőzte a fejlett nyugatot - és újra ezt tette öt évvel később a transzformátor-áramelosztó rendszerrel.
