Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-15 / 2. szám

1978. XV. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 4. rokra, akik a fiatal amerikai köztársaság függetlenségi harcában résztvettek, felidézte a dél­­karolinai harcokban hősi halált halt Kovács Mihály ezredes bátorságát (ő szervezte meg G. Washington tábornok lovassági alakulatait); emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok elsőnek ismerte el az első Magyar Köztársaságot, melynek eltiprása után tárt karokkal fogadta az 1848-as szabadságküzdelem legnagyobb hősét: Kossuth Lajost. Vance külügyminiszter utalt az Amerikába kivándorló magyarok első nagy hullámáról, s hozzáfűzte azok érdemeit, akik az "uj hazában" nagyszerű munkásokká, üzletemberekké, tudósokká, művészekké váltak. Ismég megerő­sítette, hogy az amerikai kormány a háború utolsó napjaiban ama felelőssége tudatában vette gondjaiba a koronát, mint történelmi és egyházi relikviát, hogy az a magyar nép tulajdona. "A korona - mondotta a külügymini .tér - tükrözi népeink és kormányaink kapcsolatainak fejlődését és találkozik a magyar nép nemzeti törekvéseivel, egyben erősiti a helsinki záróokmány szelle­mét, amely mellett mind az amerikai nép, mind Magyarország alapvetően elkötelezte magát." A magyar nép, a mai Magyarország hivatalos képviseletében Apró Antal, az országgyűlés elnöke nagyrabecsülését nyilvánitotta Carter elnöknek, mindazoknak az amerikai államférfiaknak, végső soron az amerikai nép józan millióinak, akik tanácsaikkal, állásfoglalá­saikkal hozzásegítettek ahhoz, hogy a korona visszatérjen az országba. Kifejezte reményét: "Ami­kor a két kormány a kapcsolatok fejlesztésének meggyorsitásán munkálkodik, egyaránt szolgálja Magyarország és az Egyesült Államok népének érdekeit, a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét". A zenekar a Szózatot játszotta, fényképezőgépek kattantak, halkan berregtek a televíziós kamerák, reflektorfényben, a megelégedettség és az öröm sugárkoszorujától övezve ragyogott a párnákon a korona és csillogtak a jelvények. A visszaadási ceremónia méltó volt a szentistváni koronához, az ügy ünnepélyességéhez, s mentes volt minden hivalkodó fénytől, rikitó formalitásoktól. Aztán az amerikai és a magyar szakemberek - akik a kiemeléskor hivatalo­san is megvizsgálták - most visszahelyezték a nemzeti kincset tartójába, s átszállították a Nemzeti Múzeumba. Hamarosan nem kevesek kiváltsága lesz, hogy megtekinthessék a történelmi értékű műtárgyakat. Nyilatkozatok, a külföld visszhangja Mindazok, akik Magyarország barátai vagy megbecsülői történelmi múltjának, és tisztelettel adóznak jelent építő és jövőt formáló munkásságának - együtt örvendeztek a nem­zeti ereklyék hazatértén; egyáltalán mindenki, aki szivén viseli a békés együttélés ügyét, s újabb lépéseket remél az enyhülés irányában. Ez csendült a sajtóhangokból, nyilatkozatokból, rádió- és televízióállomások beszámolóiból, kommentárjaiból is. Magyarország tekintélyének megerősödését látták az eseményben a szomszé­dos országok sajtójának cikkírói és kommentátorai. "Magyarország töretlenül fejlődő nemzetközi presztízsének kifejeződése az esemény" - irta az Izvesztyija, s ugyanezt állapította meg a Rudé Právo (Prága), a L'Unita (Róma), s a francia sajtó több orgánuma. Az ABC nevű amerikai televízió-állomás azt is hozzáfűzte: "A korona átadása után sokkal erősebb alap van a magyar­amerikai baráti kapcsolatokra." A nagy hirügynökségek szinte egyöntetűen hangoztatják, hogy a történelmi ereklyék visszaadása nemcsak a nemzetközi légkörben végbement változásoknak köszönhető, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents