Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-05-15 / 10. szám
1978. XV. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 5. Mezőgazdaság, élelmiszeripar- A vitából kitűnt, hogy csak elvétve akadnak olyan aggályok, hogy a célirányos kutatások megnyirbálják a kutatói fantázia szárnyalását. Ettől azért sem kell félni,mert a nemzetközi tudományos életben is újszerű, a természet vagy a társadalom' alapvető jelentőségét feltáró hazai kutatásokat eddig is támogattuk, s a jövőben is minden segítséget megadunk.- A közgyűlés határozatai elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésével összefüggő tudományos tennivalókkal foglalkoznak. Döntés született például arról, hogy a közeljövőben egy komplex bizottság vizsgálja Magyarország teljes biológiai, termelési lehetőségeit, így prognózist készíthetnének arról, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséhez mit kínálnak természeti addttságaink az ezredfordulóig. E tudományos munka hathatós segítséget ad majd a hosszutávu tervek elkészítéséhez. MIT ÜZEN A ROVÁSÍRÁS? Befejeződött Zala megyében a pusztaszentlászlói, XI-XII. századbeli temető régészeti feltárása, ahol a régészeknek is meglepetést okozott hat darab rovásirásos gyűrű. Ezeknek a nemesfémből készült ékszereknek az oldalát eddig még meg nem fejtett rovásírás disziti. Az ábrák megfejtésével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét a törökökhöz köti. Más feltételezések szerint az Írásjelek egy Baranya megyei kazár lelethez hasonlóak. A korabeli ötvösművész minden Írásjelet egy kis négyzetbe vésett. Bizonyos feltételezések szerint a különös ábrák csupán diszitő elemként kerültek a gyűrűkre. Ezt viszont cáfolja, hogy a jelek száma változó, egyik gyűrűn hat, másikon kilenc, harmadikon tizenkét kis négyzetet számolták a régészek. Az egyik dekódolás szerint az egyik gyűrű felirata a következő: "Ez a gyűrű szép" E fordítást azonban nem fogadják el a tudósok, mert ennél tartalmasabb, fontosabb üzenetet feltételeznek. A rovásírás megfejtésével foglalkozó szakembereknek fejtörést okoz, hogy a pusztaszentlászlói leleten látható Írás nem hasonlít egyetlen korabeli rovásirásmódhoz sem. Fellelhetők benne a török, héber, sőt a görög rovásírás jellemző jegyei, igy lehet, hogy ezek ötvözetéből keletkezett. Az Írásjelek további érdekessége, hogy ezek csak Szent László király (1040-1095) korában jelennek meg. A honfoglalástól László koráig semmi olyan dokumentumról nem tudnak, amelyet ilyen jelek örökítettek volna meg. A XI. század végén, Kálmán korában már eltűnik ez az Írásmód. Vándor László, a Göcsej Muzeum régésze és Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, a Zalaegerszeget Nagykanizsával összekötő ut melletti település egykori temetőjéből összesen 203 sirt tárt fel. A rovásirásos gyűrűk mellett számos egyéb, az egykori emberek életéről, szokásairól valló leleteket is találtak. A feltételezések szerint e terület valamikor gyepüőr társaság temetkezési helye volt. (A gyepüőrölc vigyázták egykoron az országhatárt.) A feltárt sírok segítséget adnak a tudósoknak ahhoz, hogy megvizsgálják, miként alakult egykoron a gyepühatár. Az eredmények azt mutatják, hogy a határvonal fokozatosan nyugat felé húzódott. //////////
