Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-02-15 / 4. szám
1977. XV. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 10. is a vadaskert részeként alakították ki, hogy benne meghonosítsák a bakonyi vízfolyásokban található halakat, vizi állatokat, növényeket. A múlt században még pisztrángok is szép számmal éltek a Cuhában és természetesen az arborétum tavában is. Ma már a tó hozzátartozik az arborétumhoz, annak szerves része: partján sajátos és ritka növények diszlenek a sétányok mentén. Az 1758-ban mezővárosként emlegetett Zircet a Bakony ősrengetege ölelte körbe. Ebből úgy alakították ki a mai sétányokat, hogy nyiladékokat bontottak, és azokat fokozatosan díszcserjékkel, díszfákkal ültették be. Az évszázadok során nem egy utazó ajándékozta meg a zirci arborétumot külföldi ritkasággal. így származtak ide a japán, a kinai, s a tengerentúli cserjék, s más növények. Ma már a zirci arborétumban több mint 600 féle fa és cserje található, a tűlevelűek száma pedig mintegy 70. A faállomány 70 százalékát őshonos fafajok alkotják. Olyan érdekességgel rendelkezik, mint a gumiszerüen puha kérgü Amur-menti parásfa, vagy a 35 fajból álló juharfa gyűjtemény. Ebből is kiemelkedik az ország egyetlen mandzsu juharfája. Országos jelentőségű terület A zirci arborétumot 1951-ben, negyedszázaddal ezelőtt országos jelentőségű természetvédelmi területté, védetté nyilvánították és jelenleg a Veszprémi Állami Erdőrendezőség a kezelője. Nemrégiben jelent meg Papp József tollából egy ismertető füzet, amely szakszerűen tárja az olvasó elé a zirci arborétum teljes növényállományát, s bemutatja a madárvilágát is. Az arborétum nemcsak tudományos szempontból érdekes: igen kedvelt a kirándulók, a turisták körében is, évente több ezren keresik fel gyönyörű sétányait. Uj üdülőközpont a ráckevei Duna-ág partján ÚJJÁSZÜLETIK A SAVÓYAI-KASTÉLY Az 58 kilométer hosszú ráckevei és soroksári Duna-ág partján a hatvanas évek elején tömegesen vásároltak felparcellázott telkeket kiskeresetű emberek. Megoldatlan maradt azonban a közművesítés, a csatornabővités, a kereskedelmi és kulturális szolgáltatások megszervezése. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1972-ben az Országos Vízügyi Hivatallal együtt regionális rendezési tervet készíttetett a Duna-ágra és környékére, ezt a kormány jóváhagyta, és a ráckevei és a soroksári Duna-ágat a fővárosi és Pest megyei lakosság pihenő- és üdülőövezetéül jelölte ki. A Magyar Camping és Caravanning Szövetség vállalta, hogy az üdülőkörzetben egy uj kempinget létesit. Tervezik a ráckevei melegvizfürdő bővítését, fedett fürdő és uszoda építését, a Savoyai-kastély - Magyarország egyik legszebb barokk emlékének - restaurálását, a Malom-öböl környékének parkosítását, a Dömsödi szigeten turistaszálló épitését és a Dömsöd-Apajpusztán lovasbemutató tér és lovasiskola létrehozását. (A Savoyai-kastélyt J. L. Hildebrand épitette 1702-ben. A kupolás középrészhez földszintes, boltozatos szárnyak csatlakoznak, a kocsifelhajtó attikáját szobrok diszitik. A következő esztendőkben közel 100 millió forint értékű társadalmi munkával és az érdekelt ágazatok beruházásaival a ráckevei és soroksári Duna-ág a főváros dolgozóinak legkedveltebb üdülő- és kirándulóhelyévé alakul.
