Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-12-15 / 24. szám
1977. XIV. évf. 24. sz. . Hazai Tudósítások 13. Óhazai körkép Száz esztendős sváb szoba Mecseknádasdon A dél-magyarországi Mecsek hegység északi kapuját "őrző" Mecseknádasdon német nemzetiségi tájház nyitotta meg a kapuit. A község Baranya és Tolna megye határán fekszik, itt él a magyarországi németség nagyobb része, valaha "Schwaebische Tiirkey"-nek nevezték ezt a vidéket. Mecseknádasdot ma is nyolcvan százalékban németajkú emberek lakják, őseik 250 évvel ezelőtt települtek át Hessen környékéről. A hegyek között, zárt tömbben élő lakosság mindmáig megőrizte karakterét, s népi kultúrájának olyan nagy hagyományait, szellemi és tárgyi emlékeit mentette át a mába,ami sehol másutt nem található már. Ebből a sajátos német folklórból nyújt Ízelítőt a "Dorfhaus", amely egy múlt századi, jellegzetesen német stílusban épített - tornácos, fa oszlopsoru, arányos homlokzatú - parasztházban kapott helyet. A szép fekvésű épületegyüttes a magyarországi német építészet értékes emléke, amelyet népi műemlékké nyilvánítottak és állami védettséget kapott. A tájház két részből áll: múzeumból és kutatóbázisból. A múzeumban a mecseki német falvakban hajdan élt vagy ma is müveit régi kismesterségek, - fazekasság, gyertyaöntés, mézeskalácskészités, faesztergályozás, klumpafaragás stb. - eszközei és termékei láthatók. Eredeti bútorokkal berendeztek egy múlt századi tipikus sváb lakószobát: bölcsővel 1872-ből, ruhásládával 1893-ból, rokkával 1885-ből. A kutatóbázis arra szolgál, hogy a magyar és külföldi szakemberek Mecseknádasdon folytathassanak kutatást a német nemzetiségi lakosság életéről. Vadriasztó kéregkivonat Az erdészek és a vadászok tapasztalatból tudják, hogy vannak olyan fafajok - ilyen például a dió és a boróka -, amelyeket az erdőlakó állatok még a legszükösebb téli időszakban sem rágnak meg, sőt messze elkerülik őket. Néhány évvel ezelőtt Magyarországon a Nehézvegyipari Kutató Intézetben e felismerés alapján kezdtek hozzá az állatoknak ellenszenves fák kérgében található, a többi fáétól különböző vegyületek felkutatásához, kivonásához és elemzéséhez. Ennek alapján mesterségesen is sikerült előállítaniuk azokat az anyagokat, amelyeknek vadriasztó hatása valóban be is bizonyosodott. A szer tömeges alkalmazására vonatkozó tapasztalatok gyűjtését e télen is végzik a legyártott 3 tonna riasztóanyag segítségével. A fák törzsét vékony riasztópermettel vonják be. Az már eddig is kitűnt, hogy az uj szerből nagy területre is viszonylag kevés kell. Muzeum a győri kazamatában Megkezdték a győri vár kazamatarendszerének rekonstrukcióját. A kazamaták a 16. század második felében épültek, s védelmi feladatot láttak el. A feltárás után a kazamatarendszer északi részét az 1970-es évek elején múzeumi célokra tették alkalmassá. Itt kapott helyet a győri Xantus János Muzeum kőtára. A most megkezdett rekonstrukció során a teljes pincerendszert - amely mintegy 70 méter hosszúságban csaknem az egész Káptalandombot átszeli - felújítják, s korabeli
