Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1977-12-01 / 23. szám

1977. XIV. évf. 23. sz.

Hazai Tudósítások

11.

A címzett Újházi László egyik vidéki informátora volt Kossuthnak és a Sáros megyei közgyűlésekről tájékoztatta a lapszerkesztőt. Az 1795-ben született Újházi László ugyanis a Sáros megyei ellenzék egyik jeles képviselőjeként tette nevét ismertté. A Tiszafüreden őrzött másik eredeti Kossuth-levél magánügyben, ügyvédi költség behajtásával kapcsolatban Íródott. Tiszafüred történeti és néprajzi értékeinek válogatott darabjait - köztük a Kossuth-dokumentumokat - a közeljövőben tárják a látogatók elé. ,

A török hódoltság emléke

KARAVÁNSZERÁJ SZIGETVÁRON

A dél-magyarországi Szigetváron helyreállították a törökök által épitett karavánszerájt, amely - különös módon - szinte sértetlenül fennmaradt az elmúlt évszázadok során. A jól megépített, masszív téglaházat szűk sikátorok veszik körül; a kacskaringós úthálózat jellegzetes keleti településformára utal. Magyarországon ez az egyetlen ilyen jellegű török épitmény, legközelebb csak a Balkánon található. Építészeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt európai ritkaságnak számit.

A karavánszerájban szálltak meg éjszakára az utazó kereskedők állataikkal és poggyászaikkal. Szigetváron keresztül fontos hadi és kereskedelmi utak vezettek, a déli főkapu közelében álló "török motel" tehát nagy forgalmat bonyolíthatott le. A földszinten volt a poggyászmegőrző, az emeleten pedig a közös hálóterem. A helyreállítás során előkerültek a szamárhátives kis falifülkék, amelyekben a mécses vagy a gyertya égett a fekvőhelyek felett. Étterem nem volt, az utasok a magukkal hozott ételeket és italokat fogyasztották.

A régészek megállapítása szerint a XVI. század harmadik harmadában építették a törökök a karavánszerájt, azaz nem sokkal Szigetvár 1566-os eleste után. Az épület tehát négyszáz éves lehet. Talán azért őrizte meg a nép oly gonddal az épületet, mert nem katonai vagy vallási célokat szolgált, hanem fáradt utasoknak nyújtott menedéket.

A hajdani karavánszeráj most múzeumként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A gerendamennyezetes földszinti és a boltíves emeleti termekben művészi török miniaturák mutatják be a XVI-XVII. századi Magyarország életét.