Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-15 / 2. szám
1977. XIV. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 12. CSUKA ZOLTÁN ÉS A JOSZOMSZÉDSÁG KÖNYVTÁRA Születésnapját ünnepelte a közelmúltban egy kiváló magyar költő, a jugoszláviai irodalom neves müforditója, Csuka Zoltán. A 75. születésnap alkalmából igen magas kitüntetésben részesült: az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel ismerte el munkásságát. A születésnapot azonban a kitüntetés és a köszöntők mellett maga az ünnepelt is emlékezetessé tette. Pestkörnyéki, érdligeti otthonának egyik épületében, saját gyűjteményének odaajándékozásával, a "Jószomszédság könyvtára" elnevezéssel könyvtárat alapított. A könyvtár anyaga felöleli az ötven esztendős költői és műfordítói pálya minden kötetét, beleértve a lefordított müvek eredetijét is. A Kulturális Minisztérium és a kiadók máris hozzájárultak az állomány gyarapításához, a köles önkönyvtár zavartalan működéséhez, egy külön szobában pedig az érdeklődők rendelkezésére állnak Csuka Zoltán értékes dokumentumai, dedikált és ma már egyébként nehezen hozzáférhető, ezért egyedi könyvei is. Ez a kétségtelenül nagyvonalú gesztus szoros összhangban van Csuka Zoltán életével és munkásságával. Költői, újságírói tevékenységével szinte egyidőben megkezdte műfordítói munkásságát is - a délmagyarországi Pécsett -, majd amikor hosszú évekig vajdasági (jugoszláviai) hírlapíró volt, vált a jugoszláviai magyar irodalom egyik vezető, szervező egyéniségévé. 1933 óta él ismét Magyarországon. Tiz kötete jelent meg -verseinek és egyéb Írásainak gyűjteménye. Több mint száz délszláv nyelvű müvet fordított magyarra,- szinte valamennyi 19-20. századi szerb-horvát költőtől, írótól fordított - de futotta figyelméből és energiájából néhány bolgár, orosz és szlovák nyelvű irodalmi alkotás fordítására is. Hatalmas munkásság ez, sokan mégis némi lelkifurdalással állapítják meg, hogy mint müforditó az ismeretlenebbek között maradt. Az a Csuka Zoltán, aki - mint egyik méltatója Írja - szinte a semmiből hívta elő a jugoszláviai magyar irodalmat és annyi értéket segített napfényre. Csuka Zoltán életét és életművét valóban nagy szerénysége jellemzi. Jól motiválják ezt a fordítói alázatról mondott szavai: a forditó - mondotta - "mindig gondoljon arra, hogy munkájával két irányban is használ: saját nemzetének, de annak a nemzetnek is, amelynek nyelvéből az anyanyelvére fordít." Mai magyar lira Papp Gyula: ESTEFELÉ Az égen sárga vászonként lebeg a fény s már férce foszladoz: sötétedik; a fák közt lengeteg, törékeny esti szél lapoz. Ülj veszteg; nézd a tóduló, sima bolyhokban áramló világ megfészkel s sző az orgonák lila bolyaiban harmóniát ...
