Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-06-01 / 11. szám
1077. XV. évf. 11. sz. Hazai Tudósítások 3. angol, német, francia irodalom kiadásában. Tény azonban, hogy a mi művészeink alkotásai ma még nem jutnak el a tőkés országok olvasóihoz, színház- és filmnézőihez, hangverseny- és kiállítás látogatóihoz olyan mértékben, ahogy megérdemelnék. A kulturális miniszter hangsúlyozta: minden művésznek adott a lehetősége, hogy alkotásaival és közőletiségével részt vegyen a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. A művész azonban kifejezőkészsége birtokában és helyzetéből adódóan fokozottabban felelős azért, hogy milyen módon tudja megvalósítani közéleti programját. Túl a nyelvi határokon ... A tanácskozás vitájában sokan felszólaltak. Keresztury Dezső akadémikus - egyebek között - arra a kérdésre kereste a választ, hogyan kapcsolódik a haza és az emberiség fogalma mindennapi életünkhöz. Mint mondotta: a kettő egymástól elválaszthatatlan, hiszen az országok boldogulása attól is függ, sikerül-e fenntartani a békét, amely az egész emberiség előrehaladásának záloga. Hubay Miklós iró, aki jelenleg vendégtanárként tanít a firenzei egyetem magyar tanszékén, a helsinki konferencia záróokmányának korszakos jelentőségét hangsúlyozta: olyan politikai okirat ez, amelyben először fogalmazódott meg - mint a béke erősítésének feltétele - az irodalom nyelvhatárokon túli megismertetésének szükségessége, a műfordítók fokozottabb képzésének igénye. Kosa Ferenc filmrendező tovább folytatva több felszólaló gondolatát, hangsúlyozta: a kultúra olyan győzelmeket igér, amelyeknek nincsenek vesztesei. Szentmihályi Szabó Péter arról beszélt, hogy a művészeknek fontos feladata: akciókat kezdeményezni, aktivizálni az embereket a legfőbb közös cél: a béke megtartása és erősítése érdekében.- A katolikusok - a békéért. - Magyarországon május havát a béke világot átfogó gondolatának szentelték Magyarországon. A béke-épités munkájából kivették részüket az egyházak, köztük a katolikus egyház is. A Katolikus Sző című kétheti lap ezzel kapcsolatban a következőket irta: "A háború erői vallási hovatartozásuk szerint akarják szembeállítani az embereket napjainkban. Ezért természetesnek tartjuk, hogy a belgrádi világkonferencia előtt az egyházi békeerők is hallatják hangjukat. Rövidesen összegyűlünk Moszkvában, hogy a világ közvéleménye elé tárjuk állásfoglalásunkat a béke építésének ügyében. A boldog emlékű XX11I. János pápa szellemében azt keressük, ami összeköt és nem azt, arai szétválaszt. Szeretnénk a jóban, az emberségben hasonlítani egymáshoz és az a törekvésünk, hogy ne legyünk méltatlanok az életre és valóban emberek népesítsék be ezt a világot."
