Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-05-15 / 10. szám
1977. XV. évf. 10. az. Hazai Tudósítások 16 A múlt kutatása HOL VOLT AZ ŐSI PEST Budáról sokat hallunk és Írunk, az ősi Pestről mind a mai napig keveset tudunk. Emlék alig maradt, s csak egy-két Írott forrás tesz említést az Árpád-kori városról. Ezért országos érdeklődés várta az uj ásatásokat. MegyerA_Gubacs A földalatti vasút építése, s az ezzel kapcsolatos belvárosi munkák soha vissza nem térő lehetőséget teremtettek a széles körű kutatáshoz. Ennek során Irásné Melis Katinka feltárta a legrégebbi városfal több részletét, s más középkori építkezések maradványait. A leletek tanulmányozása még tart, de már az első beszámoló minden eddiginél teljesebb képet rajzol Pest múltjáról. A honfoglalás korából nem találtak emléket a Belvárosban. Ezer évvel ezelőtt nagyrészt mocsár borította a tájat, elődeink a Szentendreisziget déli és a Csepel-szi^et északi csúcsa mellett keltek át a Dunán, Az északi révnél keletkezett mar az első időkben Megyer falu, a délinél pedig G-ubacs. Később, a X. század végén, ahogy nőtt a népesség, újabb települések bontakoztak ki Óbudán, a Margit-hídnál, és a Gellért-heggyel szemközt. A mocsár, amely régen csak elválasztott, most védte az itt lakókat. II. Géza oklevele Hol volt Pest X-XI. századi magva? Erre még nincs elfogadható válasz. Azt tudják, hogy a XI. században már állt a belvárosi templom őse, s az egykori kápolna mellett képzelik el a királyi udvarhelyet. Hagy vitát keltett a feltevés, hogy Anonymus, pesti vára - amelyet Taksony fejedelem a böszörményeknek adományozott - az itt kiásott római erőd volt, A legújabb kutatások ezt nem erősítették meg. A legérdekesebb adat II. Géza király 1148-as oklevele. Ez diőben megélénkült a kereskedelem, és az uralkodó a révek vámját az óbudai káptalannak adta. Szól a kútfő a hajózásról és a halászatról is. Amikor 1241-ben a tatárok Pest alá értek, már álltak az első városfalak. Nem voltak erősek, három napig sem tartották fel az ostromlókat, De, hol is építették a legrégibb erődítést? A XIII. századi fal - a későbbiekhez hasonlóan ~ félkörben védte a várost, csak jóval beljebb, a Városháza utca vonalában, haladt délnek, majd a Ferencesek tere, a Károlyi utca táján fordult a Duna felé, s az Irányi utcán át érte el a partot, A tatárok felégették Pestet, a lakók Budán telepedtek le. Osak sokkal később népesült be ismét a város. Különösen a XIV. majd a XV. században voltak nagyobb építkezések. A növekedés megkívánta, hogy a réginél távolabb, de azzal párhuzamosan, a mai Kiskörút mentén, a várost újabb fallal vegyék körül. Az utcák hálózatát megőrizték. A két, legfontosabb főút: az észak-déli a Váci utca vonalában, a kelet-nyugati pedig a Kossuth Lajos utca vonalában, haladt... S halad ma is. A késői városfal több részletét megtekinthetik a látogatók a Muzeum körúti házak udvarában. Kibontották a Hatvani-kapu maradványait az Astoria aluljáróban, S most - részben -, feltámasztják romjaiból a Kecskeméti városkaput is.
