Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1977-05-15 / 10. szám

1977. XV. évf. 10. sz.

Hazai Tudósítások

13

Emlékezzü n k

SZÉCHY KÁROLY, A MÉLYÉPÍTÉS TUDÓSA

Öt éve, 1972 május végén, 69 éves korában hunyt el Budapesten dr. Széchy Károly akadémikus, egyetemi tanár, a magyar mélyépítés kiemelkedő alakja.

Diplomájának megszerzése után tanársegédként a budapesti Műegyetem vizépitési tanszékén kezdte pályáját, majd 1937-től a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium hidosztályán teljesített szolgálatot. Ebben a minőségében számos alkalommal volt módja megvalósítani eredeti elgondolásait, amelyeket egész életében a komplex szemlélet jellemzett. Széchy Károly mindig a nagy egészet nézte, az összefüggéseket kereste.

Újszerű számítási eljárásokat, épitési módszereket dolgozott ki, eredeti szerkezeti megoldásokat mutatott be. Uj gondolatait számos tudományos dolgozatban hozta nyilvánosságra. Tanulmányaiban már korán kibontakozott érdeklődésének középponti témája: az alapozás tervezése, olyan teherátadó szerkezetek kialakítása, amelyek ellensúlyozzák az altalaj esetleges kedvezőtlen adottságait.

Rendkívüli munkabírását bizonyltja, hogy ugyanezekben az években jogi, majd 1944-ben "summa cum laude" fokozattal műszaki doktorátust szerzett.

A háború után igen nagy szerepet vállalt a lerombolt ország helyreállításában. Ő volt a szervezője, műszaki vezetője, szinte motorja az elpusztult hidak újjáépítésének. Az ő irányításával kezdődött meg a budapesti metro épitése is. A legrégibb budapesti hid, a Lánchid helyreállitása után Kossuth dijat és kormánykitüntetést kapott.

. ^ 1949-től meghívott előadó a Budapesti Műszaki Egyetemen,

1953-tól tanszékvezető professzor. Közben megteremtette a mélyépítés elméleti alapjait összegező uj ismeretkör, az "alapozás" tudományát. Tudományos munkái nyolc nyelven nyolc országban jelentek meg. Világsikert aratott az Alagútépitéstan cimü munkája, amelyet szintén számos idegen nyelven is kiadtak. Még japánul is. Foglalkozott a cölöpalapok tervezésének és kivitelezésének részproblémáival, uj kőzetnyomási elméletet dolgozott ki a földalatti műtárgyak tervezésének segítésére.

1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1970-ben rendes tagja lett.

Hatalmas tudását külföldön is számos esetben igénybe vették. Tiszteletbeli doktora volt a helsinki és a wroclawi egyetemnek.