Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-04-15 / 8. szám
1977. XV. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 10. Kitekintés - történelmi visszapillantással MIT OLVASTUNK A HARGITAI KALENDÁRIUMBAN A minap került kezünkbe az 1977. évi Hargitai Kalendárium, mely sok mindenben hasonlít a hajdan sokatforgatott régi falusi kalendáriumokra. Sokféle okos dologról tudósit, de mindenekelőtt az egykori Csik és Udvarhely megyékből kialakított Hargita megyei székely lakosság életéről, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről és történelméről. Románia ebben az évben ünnepli a török megszállás alóli felszabadulásának 100. évfordulóját. Függetlenségi harcát annakidején magyarok is segítették. Fialla Lajos magyar orvos közreműködésével szervezték meg a sebesültek kórházi ápolását, a kolozsvári Szatmári Pap Károly a függetlenségi háború román vezérkara mellett haditudósító volt. Rákóczi zászlaja alatt ... A XV-XVI. századi székelyföldi osztályharcokkal foglalkozó tanulmány az akkori társadalmi viszonyok elemzése mellett a székely székek szervezetével és történetével is foglalkozik. A Rákóczi szabadságharcról szóló cikk szerzője, Kovács Károly elmondja, hogy Erdélyből a magyar őslakossággal együtt a románok is szinte özönlöttek Rákóczi zászlaja alá. Rákóczi bízott a székelyekben és a Zágonból való Mikes Kelement testőrévé tette. Az osztrákoknál szolgáló román tisztek egy része szintén Rákóczihoz csatlakozott. A szabadságharc leverése után sok magyar menekült Bukarestben telepedett le, ahol 1717-ben magyar protestáns egyházközséget alapítottak. A családnevek kialakulásáról szóló tanulmányában Pataki József leírja, hogy a középkorban a nemzetségekben élő székelyek még egynemű nevet, vagyis csak keresztnevet viseltek. Csak a XVI. század elején alakultak ki a családi (vezeték) nevek. A következő század elejéről származó, az 1614. évi nyolc székely székre vonatkozó összeirás 20.000-nél több családnevet őrzött meg. Aranyos szék kivételével az összeírások ma is megvannak. Ezekből az összeírásokból kitűnik, hogy a székely családi nevek legtöbbje keresztnévből, mégpedig az apa keresztnevéből alakult (pl. Antal Miklós, Miklós Gergely, Gergely Márton stb.). A kalendárium irodalmi része elbeszéléseket, novellákat, verseket tartalmaz régi és mai, magyar és román szerzőktől; az utóbbiakat magyar nyelvű műfordításban. Elbeszéléseket, regényrészieteket közölnek: Jókai Mórtól, Tamási Árontól, Koós Károlyiéi, Móricz Zsigmondtól.
