Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-04-15 / 8. szám
1977. XV. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 8. Uj üdülőterületek- Az üdülés és az Idegenforgalom szerepel-e a területrendezési tervben?- Természetesen, hiszen az üdülés és az idegenforgalom is befolyásolja a területfejlesztést. A szabad idő növekedésével egyre nagyobb az emberekben a helyváltoztatási igény. Becslések szerint az ezredfordulóra a nyári csúcsidőszakban a lakosság egynegyede elhagyja hétvégén saját lakhelyét. Mindenki azonban nem utazhat a Balatonra, a Duna-kanyarba, vagy a Velencei-tóhoz. Itt épp úgy meg kell találni az ellenpólusokat, mint a főváros esetében. Ezért kap nagy hangsúlyt a Mátra, a Bükk, és a Bakony, a ráckevei Duna-ág, a kiskörei és a csongrádi vízlépcső, valamint a Tisza-Maros terület fejlesztése. Emellett a Duna déli szakaszára is tervezünk üdülőkörzetet. a> // ® ISMÉT MÉNESEK AZ ALFÖLDI PUSZTÁKON A közelmúlt napokban Kecskeméten a hazai lótenyésztés helyzetéről rendeztek tanácskozást. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a mezőgazdaságban egyre több fantáziát látnak az agráriparosodással feleslegessé vált igavonó állat Üzemszerű tartásában. A korábban veszteséges lótartás az igények szerinti tenyésztéssel jövedelmező lett, s devizabevételt jelent az államnak. A külföldi kereslethez igazodva foglalkoznak a gazdaságok a magyar félvér lovak fajtajavitásával. A hannoveri ménekkel keresztezett kancaállománytól sportlovak nevelésére alkalmas utódokat várnak. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. Kialakultak a verseny-, sport- és hátasló-tenyésztő gazdaságok. Például a kiskunfélegyházi Lenin termelőszövetkezetben sportlovat, a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság termelőszövetkezetben pedig fogathajtásra alkalmas csikókat nevelnek külföldi értékesítésre, s másutt is eredményesen foglalkoznak az ágazat kialakításával. Bács-Kiskun megyében összesen hat termelőszövetkezet tart fenn lótenyésztő üzemet. így az alföldi pusztákon - mint régen -, ismét méneseket terelgetnek, amelyek idegenforgalmi célokat is szolgálnak.
