Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1976. XIII. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 10. Magyar arckép a Capitolium freskóján Ez a hőstett nem is annyira hadászatilag, hanem inkább erkölcsileg-politikailag vált igen nagy jelentőségűvé, visszaadta az északiak számára a győzelem hitét. Ennek a lovasbravurnak a hire bejárta az egész világot, költők, irók, hadtörténészek sora irta meg, dolgozta föl a magyar hős és kis csapata történetét. A rohamot a washingtoni Capitolium kupolacsarnokában hatalmas freskón örökítették meg, és a "springfieldi halállovas" - igy nevezték el Zágonyit az amerikaiak - ezredesi rangot kapott. Amikor később Frémont tábornok lemondott, Zágonyi is nyugdijaztatta magát. 1867 után ő is haza készülődött Magyarországra, de indulása előtt minden vagyonát elveszítette. További sorsa ismeretlen maradt. AZ ELSŐ MAGYAR ROVÁSÍRÁS KIÁLLÍTÁS A magyarok ősi rovásírása a kereszténység fölvétele és a latin betűk elterjedése után is évszázadokig használatban maradt. Nem csupán pásztorok, kézművesek, hanem tanult emberek is ismerték, használták, fejlesztették - elsősorban a magyar nyelvterület keleti felében, ahonnan ma is kerülnek elő rovásirásos emlékek. A múlt század második felére azonban már-már feledésbe merült, de ekkor nyelvészek, muzeológusok, Írásszakértők vették gondozásba az emlékeket és magát a magyar rovásírást is. Érdekes, hogy a rovásírást a régi pogány vallással együtt száműzte a kereszténység, mégis a legtöbb emlékünk a templomokban maradt fönn, és a legbuzgóbb őrzői az egyházi emberek közül kerültek ki. Különösen a reformáció elterjedése után a református papság körében volt kedvelt. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon az első rovásirásos kiállítást Budapesten a gyönyörűen helyreállított Frangepán utcai református templom gyülekező termében rendezték meg Forrai Sándor rovásirókutató buzgólkodása eredményeképpen, aki maga is a gyülekezet presbitere. Ez a kiállítás - szerény kezdeményezésként - először tárja az aránylag kis példányszámban megjelent tudományos müvek után a nagyközönség elé a legérdekesebb emlékeinket, foglalkozik a rovásírás eredetének, kapcsolatainak kérdéseivel. Egy nagyon érdekes dologra is példákkal hivja föl a figyelmet: a magyar gyorsírás megalkotói kezdetben a rovásírás törvényszerűségeiből indultak ki. Látható ezenkívül a kiállításon Telekdi János 1598-ban irt Rudimentájáből, azaz rovásírás tankönyvéből a Miatyánk és az Apostoli hitvallás fényképmásolata. Végigböngészhetjük Bocskay István erdélyi fejedelem történetírójának, Szamosközi Istvánnak 1604-ben Rudolf császárról irt versét , amelyben a császárt sértő kifejezéseket rovásírással irta. Érdekes nyelvemlék a Léva várából előkerült - még megfejtendő - rovásírás felirat is, amely a Rákócziak korából származik. Láthatók református papok, valamint Kájoni János ferencrendi szerzetes rovásirásos tevékenységét tükröző dokumentumok is. Külön tábla mutatja be az erdélyi rovásirásos emlékeket. Itt található többek között a székely rovásirásos naptár, amely Árpád-kori névünnepeinket tartalmazza és amelyet - a szokásnak megfelelően - botra róttak. A naptár papírra irt másolata Bolognában van, amelyet az olasz származású Marsigli készített 1690-ben. x. xx x
