Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-12-01 / 23-24. szám
1976. XIII. évf. 23-24. sz. Hazai Tudósítások 13. Részt vesz a munkában anyagi eszközeivel és szellemi kapacitásaival egyaránt a megyei tanács és a Képzőművészeti Alap is. A felhívás megmozdította a festők és szobrászok fantáziáját is; igen sokan - és nemcsak a megyeiek - egy-egy müvüket ajánlották fel az építési összeg gyarapítására. Jelentkezett a Magyar Nemzeti Galéria is és hosszan lehetne sorolni a segíteni vágyókat. Fiatal, gyerekcipőben járó mozgalom a szombathelyi képtár építőké, csupán a céljaik egyértelműek és határozottak ma még. A megvalósitás útja számtalan lehet. Az elképzelés: egy négyezer négyzetméteres, Derkovits, Dési Huber és a kortárs művészek munkáit bemutató, időszakos kiállításoknak helyt adó, sokfajta közművelődési tevékenységet egyesitő képtár megteremtése. A két lehetséges terület - az Iseum tőszomszédsága és a Claudius szállóval szemközti bokros liget - közül a Magyar Építőművészek Szövetsége választja majd ki a képtár felépítésére alkalmasat és a szövetség írja ki az országos pályázatot a tervrajzokra is. A képtárépitő egyesület névsorát böngészve - szerepel benne szobrászművésztől színészig, miniszterhelyettestől országgyűlési képviselőig, súlyemelő világbajnoktól gépszerelőig vagy hetven lelkes művészbarát. Ha minden jól megy, ha a vasiak és nem vasiak buzgalma nem lankad, 1981-ben képtárat lehet avatni Szombathelyen. Az uj magyar képzőművészet VARGA IMRE SZOBRAI Magyarországon a múlt század utolsó negyedének emlékmü-szobrászata nemzedékeken át kisértett, s alig van város, ahol ne hagyott volna nyomot; a nemzet nagyjai, elsősorban Kossuth Lajos, kötelező pózba merevedve, a plasztikai tehetetlenség emlékműveként állják az időket. Igazi változást tulajdonképpen csak az elmúlt egykét évtized hozott, amikor néhány fiatal művész valóban szakítani tudott a hagyománnyá merevedett sablonnal, uj formát keresve az uj feladatnak. Varga Imre művészetére is ekkor figyeltek fel, a hazai érdeklődés rövid idő alatt túljutott a határokon is, bizonyítva művészetének egyetemes érvényét. / Radnóti Miklós