Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-01 / 21. szám
1976. XIII. évi. 21. BZ. Hazai Tudósítások 7, Eredményeink - gondjaink f A RUHÁZATI IPAR REKONSTRUKCIÓJA Ma már nincs rajta mit szégyenkezni, de még tiz évvel ezelőtt is meglehetősen szerényen öltözködtek Magyarországon az emberek. A korszerű alapanyagok csak akkoriban kezdtek elterjedni, és a konfekcióipar nehezen tudta összeegyeztetni, hogy gazdaságosan, vagyis nagy szériákban, de ugyanakkor divatos modelleket gyártson. Különösen a nők bosszankodtak sokat, hogy lépten-nyomon találkoztak készen vett ruhájukkal az utcán. A 60-as évek vége felé, amikor az életszinvonai emelkedése meggyorsult, az öltözködés fontossága is megnőtt. Az igények emelkedése egyre sürgetőbbé tette, hogy a textil- és konfekcióipart alkalmassá tegyék jóminőségü, korszerű, divatos termékek gyártására. A ruházati ipar rekonstrukciója az 1970-es években indult meg, a kormány nagy anyagi támogatásával. Jónéhány üzemet átépítettek, újakat is létesítettek, és automata gépsorokon korszerű alapanyagok készülnek korszerű, kötött-hurkolt technológiával és belőlük egyre divatosabb, Ízlésesebb modelleket gyártanak a konfekcióipari üzemek. Sikerült megoldani, hogy egy-egy modellből kisebb Szériák készüljenek, az uj - idén bevezetett - mérettáblázatok pedig megkönnyítik, hogy a nem tökéletes testalkatnak is találjanak maguknak megfelelő méretű készruhát. A mai utcaképen már lemérhető, hogy milyen sokat javult a 70-es években a ruházati ipar színvonala. 17 milliárd forint korszerűsítésre Pedig a ruházati ipar rekonstrukciójának még csak az első szakasza fejeződd be. A következő öt évben 17 milliárd forintot fordítanak további korszerűsítésekre. Ezt az is ridokolja, hogy a ruházati iparban különösen nehéz a munkaerő helyzet. Ez az iparág túlnyomórészt nőket foglalkoztat, akik közül nagyon sokan maradnak ki gyermekszülés miatt néhány évre a munkából. Tavaly évvégi adatok szerint a textiliparban csaknem 20 ezren, a textilruházati iparban csaknem 13 ezren vették igénybe az állam által, nyújtott gyermekgondozási segélyt; ez az összes keresők 14, illetve 16 százaléka volt. A következő években még súlyosbítja a munkaerőhelyzetet, hogy sokan érik el a nyugdíjkor határt - ami a nőknél az 55. életév betöltése de egyes munkakörökben ennél is alacsonyabb - és az utánpótlás gyér. Mostanában ugyanis azok a korosztályok lépnek munkába, amelyek demográfiai hullámvölgy idején születtek, és mi tagadás, a textil- és a ruházati ipari munka - bármennyire könnyítettek is rajta ős bármennyire jó megélhetést biztosit is - nem tartozik a népszerű, a fiatalok álmaiban szereplő foglalkozások közé. Az uj gépek - amelyek magas termelékenységüek - segítenek áthidalni ezt a problémát. Munkábaállitásuk révén hozzávetőlegesen 30 százalékkal növekszik majd a ruházati ipar termelésének értéke. így lehetőség nyílik nemcsak a növekvő hazai szükségletek kielégítésére, hanem az exportnövnövelésére is. A magyar ruházati ipar már ma is jelentős exportot bonyolít le: termékeinek mintegy 50 százaléka külföldi piacra kerül, fele-fele arányban a tőkés és a szocialista országok vásárlóihoz. Ugyanakkor a magyar üzletek kínálatát importált textil- és ruházati cikkek is bővítik. A rekonstrukció második szakaszában ugyanakkor tovább nő a korszerű technológiával készült szintetikus szál-tartalmú szövetek aránya és öt év múlva már a 70-80 százalékot is eléri.
