Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-01 / 21. szám
1976. XIII. évf. 21. sz. Hazai Tudósítások 4. Élvonalban a magyar tritikálé-kutatás A HIBRID FORRADALMASÍTHATJA A GABONATERMESZTÉST Sokat segíthet a világ élelmiszergondjain a tritikálénak, e nagy fehérjetartalmú uj szemesterménynek a széleskörű elterjesztése. Ha ez megvalósul, a magyar nemesitőknek nagy szerepük lesz benne, hiszen a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársainak sikerült először nagy fehérjetartalmú, géppel könnyen betakarítható tritikálét kikisérletezniük. Eredményeikre az egész világ felfigyelt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a KGST-tagországok ezután a magyar szakemberek vezetésével folytatják tritikálé-kutatásaíkal - e célból közös kutatólaboratóriumot létesítenek Szegeden. Az uj szemesterményt, a búza és a rozs keresztezéséből származó állandó sült hibridet dr.Kiss Árpád, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgató-helyettese és munkatársai kísérletezték ki. A hibrid forradalmasíthatja a gabonatermesztést, s részben hozzája rulhat a világ fehérjeproblémáinak megoldásához. A "törpésités" A kritikáié ugyanis 16-20 százalék fehérjét tartalmaz, sőt egyes kísérleti törzseknél ennél lényegesen többet is mértek. Ez a fehérjetartalom a búzáénál (általában 13-17 szá zalék) nem sokkal több, annál nagyobb azonban a különbség a rozshoz viszonyítva. A rozs fehérjetartalma mindössze 9-11 százalék, magas azonban lizin-tartalma (az egyik legfontosabb aminósav). A tritikálé a két gabona előnyös tulajdonságait egyesíti magában. Jó az uj szemestermény azért is, mert olyan földeken, ahol a búza nem fejlődik megfelelően, ott a tritikálé megél. A nagyon gyenge talajokon azonban továbbra is a rozs az ur. A tritikálét egy angol botanikus kísérletezte ki először lö75-ben, a hibridek azonban meddők voltak. Az első gyengén termékeny hibridet egy német növénynemesitő termesztette ki 1890-ben. Kutatási eredményeik azonban feledésbe merültek, annyira, hogy a kecskeméti telepet megtekintő, a tritikálé iránt érdeklődő angol és nyugatnémet mezőgazdászok Magyarországon ismerkedtek meg nagy területen az uj szemesterménnyel. Magyarországon 1950-ben, Martonvásáron kezdődtek meg a buza-rozs hibrid-kisérletek. A kecskeméti kutatóintézetben 1957 óta folynak a kutatások. Sokáig nem sikerült a hibridet "törpésiteni", a szár magassága elérte a 160-180 centimétert is. Emiatt könnyen megdőlt a gabona és megoldhatatlan volt a betakarítás gépesítése. A hozamot tekintve sem volt versenyképes a búzával, s gyenge, rossz homoktalajon a rozs is kiszorította.
