Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-10-15 / 20. szám

1976. XIII. évf. 20. sz.

Hazai Tudósítások

15 .

Az UNESCO is felfigyelt rá

KÜLÖNLEGES TERMÉSZETI ÉRTÉK - AZ ALFÖLDI "MADÁR-MENHELY"

Az UNESCO szakemberei földünk, környezetünk világméretű védelmének lehetőségeit tanulmányozva, felfigyeltek Békés megye Ígéretes adottságaira. A Kőrösök völgyében nem épültek levegő- és vízszennyező üzemek, itt óriási összefüggő szikes területek húzódnak. Ezen a vidéken él Európa legnagyobb tuzokállománya, a kardoskuti Fehér-tó és környéke világhírű; védett a szarvasi arborétum és a szabadkigyósi kastélypark. A békési folyók völgyében valóságos élő szabadtéri muzeum húzódik. Az UNESCO a dévaványai tuzokrezervátum és a kardoskuti Fehér-tó környékének megmentéséhez ad segítséget.

Kardoskuton 1966-ban 488 hektáros természetvédelmi körzetet létesítettek. Amikor nyáron a három kilométer hosszú, sekély tó kiszárad, a sziksó fehéren szikrázik a napsütésben, innen kapta nevét: Fehér-tó. A 250 hektár vizenyős-lápos-nádas terület madárátvonuláskor a Kárpát-medence legnagyobb pihenőterülete valóságos "madár-menhely".

Az UNESCO felvette a nemzetközi jelentőségű természetvédelmi értékek közé.

Az őszi daruátvonuláskor 3-4 ezer madár tartózkodik ezen a területen Ezzel egy időben 40-60 ezer vadlibának és több mint 100 ezer récének nyújt menedéket a tó és környéke.

A magyarországi tuzokállomány Európában mindenkor az első helyet foglalta el. Az alföldi róna kedvező életfeltételeket ad a kipusztulófélben levő madárfajnak.

A kontinens tuzokállományát a szakemberek hatezerre becsülik, s ennek csaknem a fele Békés megyében, a dévaványai szikes 3430 hektáron él. A területből mintegy 20 hektár szigorúan védett, ebben a körzetben vannak a keltetők, a laboratóriumok.

A helyi vadásztársaság megszervezte a tojások begyűjtését. A mezőn mentett fészekaljakból összegyűjtött tojásokért egyenként 300 forintot fizettek, majd mesterségesen keltették. így 1976-ban már száz, az emberhez nagyon ragaszkodó tuzokcsibét keltettek. Ezeket megerősödésük után "visszavaditják" a természetbe. Egy-egy szabadonbocsátott túzokcsemete értéke meghaladja az 50 ezer forintot.

A dévaványai tájvédelmi körzet szakmai irányítását a Madártani Intézet, a Vadbiológiai Állomás és a helyi vadásztársaság látja el. Az apróvadban bővelkedő terület vadászati hasznosítása megengedett, de a rezervátumot övező két kilométeres körzetben a tuzokállomány védelmében nem döröghetnek a vadászfegyverek.

0 0 0 0 0 0