Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-01-15 / 2. szám

1976. XIII. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 13. Persze, ma már nem minden ilyen üreg ismeretlen és titokzatos. Amikor Magyarországon is divatba jött a könnyübuv árkod ás, az első békaemberek - Rádai Ödön és Hortolányi Gyula - Tapolcát is jó merülési terepnek találták: testhez tapadó fekete gumiruhájuk­ban, hátukon az oxigénes légzőkészülékkel gyakran merültek le a tőrendszer vizébe. Az ő pél­dájukat később más könnyűbúvárok is követték, s az együttes kutatás eredményeképp jelenleg háromszor annyi, egy kilométer hosszú - viz alatti,viz feletti - járat ismert, mint amennyiről tudomást szerezhettek ama nevezetes kutatás után. A gyógyító barlang A békaemberek kalandvágyának, bátorságának hála, mind részletesebb a tapolcai barlangok térképe, amely egy igen gazdag térbeli rendszert mutat. Valamennyi járat fölfedezésére természetesen nem lehet számítani, hiszen az üregek java része igen szűk: nem préselheti keresztül magát rajtuk még a legkarcsubb békaember sem. A Tapolca alatti barlangrendszer nagyságát jól mutatja az a tény, hogy nevezetes tavasbarlangtól nem messzire , a kórház alatt is találtak egy másik jókora föld alatti üreget. Erre 1925-ben bukkantak építkezés közben, de kezdetben nem sokat törődtek vele. Megerősítését például csak 1946-ban végezték élj s akkor kapott villanyvilágítást is. Mostanában azonban mind több szó esik róla; nem mint látványosságot emlegetik, hanem mint gyógyhelyet. Dr. Somogyi Józsefnek, a tapolcai kórház belgyógyász főorvosának és dr. Fodor István klimatológusnak a javaslatára kezdték meg benne az asztmás betegek föld alatti gyógyí­tását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egyszerre 10-15 beteg lé­­legzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállítására nemrég lift is épült, amely a kórház épületéből indul a gyógybarlangba. Egyelőre még nincs felelet arra, hogy a tavasbarlang kapcsolódik-e a kórház alatti nagy üreghez? De talán egy újabb szerencsés kutatás majd erre is választ ad. Kísérletek a benzin ólomtartalmának csökkentésére A magyarországi utakon futó autók kipufogógázából évente 800 tonna erősen szennyező ólom jut a levegőbe. A nagynyomású kísérleti intézet ezért a benzin minőségének to­vábbi javítása mellett kutatja az ólomtartalom csökkentésének lehetőségét is. A gépkocsikban használt benzint négy-ötféle komponens alkotja, ezek arányá­nak megváltoztatásával kívánják csökkenteni az ólomtartalmat. Számitógép segítségével az intézet munkatársai már néhány recepturát ki is dolgoztak, ezek közül választják majd ki a legm<gfele­­lőbbet, amellyel a tervek szerint 1980-ig 20-30 százalékkal csökkenthetik ennek a környezetvédel­mi szempontból különösen káros vegyületnek az arányát a benzinben. A megváltozott arányok azonban egyes alkotóelemek nagyobb mennyiségét igénylik, ezeknek nagy részét importálják. Százhalombattán azonban már épül az az üzem, ahol a benzin egyik ilyen alkotóelemét, az izo­­pentánt állítják majd elő. _ A kísérleti intézet laboratóriumában - és más helyeken - most eddig kevés­be ertekesnek ^tartott kőolajipari melléktermékkel kísérleteznek, amelyből a benzin oktánszámá­­nak - igy minőségének - növelését és egyben az ólomtartalom csökkenését biztositó újabb vegvü­­letet szeretnének előállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents