Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-09-15 / 18. szám
1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 9. Magyar orvosok sikere EGY VÍRUSOS EREDETŰ BETEGSÉG DIAGNOSZTIKÁJÁNAK TÖRTÉNETE Az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar tudományos könyvsikere Trencséni Tibor és Keleti Béla budapesti orvos angolnyelvü monográfiája. Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötetben a szerzek beszámolnak arról a sok évig tartó munkáról, amelynek során a világ több helyén előforduló vírusos eredetű, vesetünetekkel és vérzésekkel járó bántalmakat klinikai megjelenési formájuk alapján azonosították és a betegségnek egységes elnevezést adtak. (Hämorrhagische Nephroso-nephritis, Haemorrhagic Nephoros-nephritis, febbre emorragica con sindrome renale.) Trencséni Tibor dr. az ötvenes évek elején figyelt fel Magyarországon a lázzal, hidegrázással kezdődő, belső vérzésekkel járó, majd súlyos vesekárosodással lűlytatódő betegségre. Először egyfajta vérmérgezéses tüneteket mutató vírusfertőzésre gondolt, amely szórványosan Magyarországon is előfordul . Az újabb megbetegedések menete azonban nem igazolta e diagnózist. Hosszú évek munkájába telt, amig a szerző most már epidemiologus kollegájával, Keleti Bélával karöltve, szisztematikusan átkutatta a hasonló betegségekre vonatkozó világirodalmat. A cél először az volt, hogy a mind gyakrabban előforduló megbetegedés- k diagnózisát esetleg külföldi tapasztalatokkal bizonyítsák. Azonos kóreredet Kiderült azonban, hogy a világ sok helyén tapasztaltak ugyan hasonló megbetegedéseket, de mivel a pontos diagnózist nem sikerült felállítani, kórtörténeteket a szaksajtóban alig közöltek. A rendelkezésre álló kevés közleményből mégis kitűnt, hogy a skandináv országokban már a harmincas évek elején előfordultak a Magyarországon észleltekhez hasonló betegségek, vesetünetekkel járó lázas endémiákat fedeztek fel továbbá az Ural környékén, a Krim-félszigeten, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban. Az ötvenes évek elején a koreai háborúban ugyancsak tapasztaltak vérzésekkel és vesetünetekkel járó betegségeket. A magyar orvosok ezután, felismerve a betegség igen hasonló klinikai lefolyását, mind inkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy a különböző országokban különböző elnevezésekkel elkönyvelt bántalmaknak jelentékeny hányada azonos kóreredetü. Megerősítették e feltételezést, hogy a későbbiek során Európa több más országából is érkeztek jelentések hasonló tünetekkel járó ártalmakról. így Jugoszláviában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Dániában is észleltek az orvosok vesetünetekkel járó vérzéses fertőzést. A magyar orvosok felismerése a betegség eredetét illetően egybeesett kiváló külföldi orvosok észrevételeivel: a betegséget ízeltlábúaktól (arthropodebome) eredő virus okozza, ami rágcsálók (Nagetiere, res er voir-rodents) bélcsatornájában tenyészik és paraziták utján jut az emberbe. A betegség vírusát tenyésztő gazdaállat erdei bozótos helyeken élő egér vagy pocok és a kórokozó anyagot atka (ascares) viszi át emberre.
