Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-09-15 / 18. szám
1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 6. Kiegyensúlyozott fejlődés A jóváhagyott központi fejlesztési program feladatként Írja elő a nyers- és alapanyaggyártás, valamint a feldolgozás termékszerkezetének javítására az újabb lehetőségek feltárását is. Ugyancsak mód van a konvertálható, feldolgozott export árualapok még jelentősebb gyártásfejlesztését szolgáló elgondolások kialakítására is. A magyar bauxitvagyon - a felkutatott és a reménybeli készleteket számba véve - mind mennyiségben, mind minőségben hosszabb távon is megalapozza az alumíniumipar kiegyensúlyozott fejlődését. A központi fejlesztési program szerint a bauxittermelés 1990-ig tovább növekedhet, elérheti az évi 3,3 millió tonnát, ami évi 900 ezer tonna timföld termelését teszi lehetővé. A timföld feldolgozásában - a népgazdaság növekvő aluminiumigényének távlati kielégítése végett - a program továbbra is számol a nemzetközi együttműködés bővítésével, egyszersmind azonban a hazai alumíniumkohászat fejlesztését is szükségesnek tartja, s a VI. ötéves tervben egy évi százezer tonna kapacitású aluminiumkohó létesítését, illetve a meglevők rekonstrukcióját irányozza elő. Kis Jankó Bori AZ UTCA, AHOL LAKOTT, AZ Ő NEVÉT VISELI, AHOL ÉLT, MA MUZEUM Száz esztendővel ezelőtt (1876. augusztus 27-én) egy mezőkövesdi szücsmesternek leánygyermeke született. A kisleányka ott nőtt fel a műhelyben, bundákat varró apja és szép mintákat hímző édesanyja mellett. Hamarosan ő is varrogatni, himezgetni, aztán rajzolni kezdett. Mindig himzésmintákat rajzolt: szebbnél szebb, aprólékosan kidolgozott virág- és levélalakzatokat, amelyeket ezerszinü fényes cérnával hímeztek ki. Ezt a kislányt úgy hivták: Kis Jankó Bori. Szülővárosának a főterén áll ma a szobra, az utca, amelyben lakott, az ő nevét viseli, és a ház, ahol élt, ma muzeum. Itt állították ki valamennyi családi használati tárgyát, csodálatosan szép hímzéseit, teritőket, függönyöket, ágynem üf éléket. Valami nagyot kellett alkotnia ennek az egyszerű asszonynak, hogy az utókor igy emlékezik rá, s fenn kívánja tartani emlékét a jövőnek is. Igen, Kis Jankó Bori "nagyot alkotott", a sajátos népművészetéről hires Mezőkövesdnek és környékének a századforduló óta elismerten a legtehetségesebb "iróasszonya" volt. Száz és száz "iróasszony" közül emelkedett ki gazdag fantáziájával. Az ő mintáit őrző irhabundák, blúzok, mellények, falvédők, térítők összetéveszthetetlenül a legszebbek a szépek között. Amikor a felszabadulás után a népi alkotóművészet elismerésére kormánykitüntetést alapítottak, ő kapta meg elsőnek - 1953-ban - a "Népművészet mestere" kitüntető cimet. Egy esztendő múlva meghalt. A Népi Iparművészeti Tanács még Kis Jankó Bori életében jött létre. Az akkor már idős asszony sokat segített, hogy a népművészet legjobb hagyományait feltárják, ápolják és megmentsék az utókornak. Hálából ez a Tanács 1963 óta minden esztendőben meghirdeti a Kis Jankó Boriról elnevezett országos himző-pályázatot. Eddig mintegy harmincán kapták meg ezt a plakettet, amelyre az idős Kis Jankó Bori ráncoktól szántott, de mégis derűs arcát véste a művész.
