Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-09-15 / 18. szám

1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 6. Kiegyensúlyozott fejlődés A jóváhagyott központi fejlesztési program feladatként Írja elő a nyers- és alap­­anyaggyártás, valamint a feldolgozás termékszerkezetének javítására az újabb lehetőségek fel­tárását is. Ugyancsak mód van a konvertálható, feldolgozott export árualapok még jelentősebb gyártásfejlesztését szolgáló elgondolások kialakítására is. A magyar bauxitvagyon - a felkutatott és a reménybeli készleteket számba véve - mind mennyiségben, mind minőségben hosszabb távon is megalapozza az alumíniumipar kiegyen­súlyozott fejlődését. A központi fejlesztési program szerint a bauxittermelés 1990-ig tovább nö­vekedhet, elérheti az évi 3,3 millió tonnát, ami évi 900 ezer tonna timföld termelését teszi lehetővé. A timföld feldolgozásában - a népgazdaság növekvő aluminiumigényének távlati kielégítése végett - a program továbbra is számol a nemzetközi együttműködés bővítésével, egy­szersmind azonban a hazai alumíniumkohászat fejlesztését is szükségesnek tartja, s a VI. ötéves tervben egy évi százezer tonna kapacitású aluminiumkohó létesítését, illetve a meglevők rekons­trukcióját irányozza elő. Kis Jankó Bori AZ UTCA, AHOL LAKOTT, AZ Ő NEVÉT VISELI, AHOL ÉLT, MA MUZEUM Száz esztendővel ezelőtt (1876. augusztus 27-én) egy mezőkövesdi szücsmester­­nek leánygyermeke született. A kisleányka ott nőtt fel a műhelyben, bundákat varró apja és szép mintákat hímző édesanyja mellett. Hamarosan ő is varrogatni, himezgetni, aztán rajzolni kezdett. Mindig himzésmintákat rajzolt: szebbnél szebb, aprólékosan kidolgozott virág- és levélalakzatokat, amelyeket ezerszinü fényes cérnával hímeztek ki. Ezt a kislányt úgy hivták: Kis Jankó Bori. Szülővárosának a főterén áll ma a szobra, az utca, amelyben lakott, az ő nevét viseli, és a ház, ahol élt, ma muzeum. Itt állí­tották ki valamennyi családi használati tárgyát, csodálatosan szép hímzéseit, teritőket, függö­nyöket, ágynem üf éléket. Valami nagyot kellett alkotnia ennek az egyszerű asszonynak, hogy az utókor igy emlékezik rá, s fenn kívánja tartani emlékét a jövőnek is. Igen, Kis Jankó Bori "nagyot alkotott", a sajátos népművészetéről hires Mezőkövesdnek és környékének a századforduló óta elismerten a legtehetségesebb "iróasszonya" volt. Száz és száz "iróasszony" közül emelkedett ki gazdag fantá­ziájával. Az ő mintáit őrző irhabundák, blúzok, mellények, falvédők, térítők összetéveszthetetle­nül a legszebbek a szépek között. Amikor a felszabadulás után a népi alkotóművészet elismerésé­re kormánykitüntetést alapítottak, ő kapta meg elsőnek - 1953-ban - a "Népművészet mestere" kitüntető cimet. Egy esztendő múlva meghalt. A Népi Iparművészeti Tanács még Kis Jankó Bori életében jött létre. Az akkor már idős asszony sokat segített, hogy a népművészet legjobb hagyományait feltárják, ápolják és megmentsék az utókornak. Hálából ez a Tanács 1963 óta minden esztendőben meghirdeti a Kis Jankó Boriról elnevezett országos himző-pályázatot. Eddig mintegy harmincán kapták meg ezt a plakettet, amelyre az idős Kis Jankó Bori ráncoktól szántott, de mégis derűs arcát véste a művész.

Next

/
Thumbnails
Contents