Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-09-15 / 18. szám
1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 2. A magyar valóság és a gazdaságpolitika ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉS - KAPCSOLATOK A HATÁRON TÚL Szakemberek és nem szakemberek előtt egyaránt nyilvánvaló Magyarországon, hogy az V. ötéves terv céljait a korábbihoz képest lényegesen bonyolultabb gazdasági feltételek mellett kell elérni. Ennek egyik oka az, hogy a gazdaságfejlesztés hazai forrásai - az energia, a nyersanyagok, a beruházások, a munkaerő - a korábbinál kisebb mértékben növekedhetnek. A másik ok pedig az, hogy a világgazdaság folyamatainak kedvezőtlen hatásával a magyar gazdaságban továbbra is számolni kell. Ez azonban csali nehezebb körülményeket jelent, de semmiképpen sem visszafogott gazdaságfejlesztést. Az V. ötéves tervben a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel bővítésére törekszenek a magyar népgazdaság irányitői. Alapvető érdek, hogy a KGST-országokkal - elsősorban a Szovjetunióval - a gazdasági együttműködést még jobban elmélyítsék. Az V. ötéves tervben a KGST-országokkal több mint 40 százalékkal növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Az energia és az energiahordozók behozatala - nagyrészt a Szovjetunióból - 60 százalékkal emelkedik. Célp ro g rántok A tagországok termelőerőinek fejlettsége megköveteli a szocialista gazdasági integráció tervszerű továbbfejlesztését, nemcsak rövid - ötéves távra -, hanem hosszabb időszakra is. A KGST 30. berlini ülésén a részvevők megállapították: "Megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémáinak közös megoldására." A berlini ülésszak öt célprogram kidolgozását határozta el. Ezek a távlati energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésére, a gépipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, az ipari közszükségleti cikkekkel való ellátás bővítésére, valamint a közlekedés és szállítás fejlesztésére vonatkoznak. Arra hivatottak, hogy a részvevő országok közös erőfeszítésével biztosítsák a gyorsan növekvő és változó igények minél teljesebb kielégítését. A KGST-országok üzemanyag- és energiaellátásában fontos szerepet töltenek be az egyre nagyobb szovjet földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-szállitmányok. A kőolaj- és földgázvezetékek országok közötti rendszerének megépítése nemcsak az egyes államok energiamérlegét javította, hanem - éppen a kőolaj- és a földgázfeldolgozás révén - lehetőséget nyújtott korszerű, uj iparágak megszervezésére, ami elősegítette a gazdasági szerkezet javítását is.
