Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-07-15 / 14. szám
1976. XIII. évf. 14. sz. Hazai Tudósítások 12. Egy temetőben százöt sir SZENZÁCIÓS HONFOGLALÁSKORI LELETEK ALGYŐN A Szeged melletti Algyőn a kora középkori Fark falu helyén három éve kutatnak. Itt találták meg az ország legnagyobb honfoglaláskori temetőjét, eddig százöt sírral. A rangsorban következő Szabolcsban van, oda negyvenöt halottat földeltek el. Szegednél már a múlt század végén találtak sirokat, keveset, nagyon gazdagokat, (egyikben például 273 ezüst-ver etet), s azóta is lelnek egyet-egyet. Ebből a régészek arra gondoltak, hogy Verecke után kevés magyar települt le itt, s a helyi népesség fölé helyezték őket vezető rétegnek. Ez a lelet viszont azt bizonyítja, hogy a Vereckénél, vagy Erdélyen át érkezett elsőgenerációs magyarok meglehetős szép számmal éltek e tájon. Három éve - lakókocsiban Kürti Béla régész, az ásatás vezetője három éve itt él egy lakókocsiban. Ha befejeződik a feltárás, még legalább három évig lesz mivel foglalkoznia.- Egyelőre nem tudtam eldönteni, milyen rendszer szerinti a temető - mondja.- Ugyanis a szisztéma tükrözi a mindennapi életet. Az apajogu nagycsaládnál középre kerül a családfő, a leggazdagabb. Két oldalán nemük szerint nyugosznak a család tagjai, vagyoni rang alapján. A másik típusnál alapegység a kiscsalád, az ilyen temetőkben két-három generáció is található. Van azonban még egy harmadik is: a csoportos. Ennél elszórt tömbökben látszólag rendszer nélkül vannak a cailádok.- Miként állapítható meg, hogy az algyői temető milyen tipusu?- Milliméterpapirra felrajzoljuk az összes sirt, a bennük talált leleteket. Ha kész a feltárás, előbb-utóbb fel kell fedeznünk a rajzon a szisztémát. Szabály van, csak rá kell jönnünk értelmére. Itt már találtunk tiz sort, ami első típusra utal, de csoportokat is felismerhetünk. Kürti Béla egyik munkatársa épp egy gyermeksirral foglalkozik. Kis ecsettel törli a földet a csontokról. Amint kész egy tenyérnyi darabbal, kis üvegből azonnal vegyszert önt rá. A kislány alig fél méterrel a jelenlegi talajszint alatt fekszik.- A szegényeket és a gyermekeket nem temették mélyre - mondja Kürti Béla.- A talaj azóta lekopott, némelyik koponyát megszántotta az eke. Ez egyébként az egyik legérdekesebb leletünk. A kislány életkoráról mindannyian más véleményen vagyunk. Szerintem 10 éves lehet, kollégám azt mondja, még tejfogai vannak, 5 éves. A halál okát sem tudjuk - egyelőre. Mocsaras, viperákkal teli vidék volt ez, elég egy láz, egy kigyómarás ... A gyermek mellkasán bizánci keresztet találtunk. Ez újabb három véleményre ad alkalmat: a honfoglaláskori kislány keresztény volt; esetleg a keresztet az apa "szerezte" Bizáncban; vagy csak amulett. A sírokat feltárás után lerajzolják, fényképezik, majd a tárgyak a múzeumba kerülnek, a csontok pedig az Embertani Intézetbe. Itt sokmindent megállapítanak róluk: életkort, vércsoportot, betegségeket, még azt is, hogy eleink a többnejüségnek hódoltak - persze csak aki tehette. "Magyaros" blúz Néhány, a maga nemében páratlan tárgy is előkerült Algyőn, ezekkel most a szegedi muzeum textil-restaurátora,T.Knotik Márta foglalkozik. - Itt van például egy teljes ingnyak - mondja a restaurátor - csodálatos módon épségben maradt. A vászon, selyemszövet legtöbbször fém közelében marad meg, vagyis akkor, ha a testet nyakláncokkal, díszekkel temették el. A korabeli ruhák lenből,kendervászonból készültek, találtunk azonban keleti, komplikált fonatu selymet is. Kikerült a sztaniolcsomagból az inggallér, - e sorok íróját kezébe vehette-. Vászon, nyakánál madzaggal összehúzható, épp olyan, mint azok a magyaros blúzok, amelyeket lányismerőseink hordanak mostanában. Csakhogy - ez ezer éves.
