Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-07-15 / 14. szám
1976. XIII. évf. 14. sz. Hazai Tudósítások 6. Lassult a városba áramlás FIATALOK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Szinte közhelynek számit ma már Magyarországon az a megállapitás, hogy nem lehet megkülönböztetni a falusi és a városi fiatalok öltözködését. Ez valóban igy van, de csak külső jelről van szó, pontosabban annak a nagy tartalmi átalakulásnak a kísérőjelenségéről, amely a mezőgazdaságban, a falu és a falusi la' ^sság életében végbement. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával a munka jellege, szervezettsége az iparéhoz kezd hasonlítani, a paraszti jövedelmek az átlagot tekintve elérték a munkásokét, megindult a falvak kommunális fejlesztése, átalakul, városiasodik az életmód is. Ösztöndíj-alap a tsz-ben Mindez elsősorban a fiatalságra volt és van nagy hatással. Még jó évtizeddel ezelőtt is attól lehetett tartani, hogy a falvak elöregszenek; a fiatalok ugyanis szinte minden áron a városokba törekedtek és minden más pályát, foglalkozást előnyben részesítettek a mezőgazdasággal szemben. Ahogy azonban a termelőszövetkezetek megerősödtek, mind több munkát gépesíteni tudtak és egyre jobb jövedelemhez juttatták tagjaikat, lelassult a városba áramlás. Az sem volt ritkaság, hogy korábban városba települt fiatalok visszaköltöztek falujukba. A termelőszövetkezetekben nagy szükség is volt és van rájuk. Elsősorban tőlük várható, hogy elsajátítják és jól alkalmazzák a növekvő technikát, az egyre nagyobb teljesítményű, korszerű gépeket, a vegyszereket, működtetik az öntözőrendszereket, az automatizált állattenyésztő telepeket, stb. A fiatalok igényei nagy szerepet játszottak abban, hogy az évi egyszeri jövedelemelosztás és kifizetés hdyett ma már a tsz-tagok is havonta garantált "fizetést" kapnak, hogy szabályozták a munkaidőt, a pihenőnapokat, bevezették az évi fizetett szabadságot. Az állam fokozatosan kifejlesztette a tsz-tagok szociális ellátását, mely ma már gyakorlatilag teljesen azonos a munkásokéval. Mindez együttesen eredményezte, hogy jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók mintegy harmada 30 évesnél fiatalabb, számuk 280-300 ezerre tehető. De természetesen a szakemberek, az agrárértelmiségiek és a mezőgazdasági szakmunkások között még nagyobb a fiatalok aránya. A mezőgazdasághoz vonzódó fiatalok vagy azonnal továbbtanulnak a nyolcosztályos általános iskola elvégzése után, vagy pedig belépnek a tsz-be, dolgozni kezdenek, és a tsz küldi őket tanulni szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába, vagy főiskolára esetleg egyetemre. A legtöbb termelőszövetkezetnek van már ösztöndíj-alapja. Ebből saját tehetséges fiatal tagjaikon kívül érdemes tagjaik olyan gyermekeit is taníttatják, akik az adott tsz-ben kívánnak majd munkát, boldogulást találni. A fiataloknak a tsz módot ad rá, hogy kedvük szerinti munkaterületet válasszanak. A legtöbb fiatalt természetesen a gépek érdeklik, de a modern állattenyésztő telepeken, az öntözésben, növényvédelemben is szívesen dolgoznak, ha megszerezhetik a szakmunkásképesítést, és ennek megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést élveznek. Somogy megyében, a Kaposmenti Egyesült termelőszövetkezet például sok más gazdasághoz hasonlóan, saját költségén képeztette szakmunkássá a baromfitenyésztésben dolgozó fiatalokat és jelenleg ugyancsak tszösztöndijjal tanulja a juhászatot a falu legrégibb juhászdinasztiájának egyik ifjú sarja.
