Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-15 / 2. szám
1976. XIII. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 4. Magyar szeizmikus műszerekkel ... KUTATÁS A TENGEREK, ÓCEÁNOK NYERSANYAGKINCSEI UTÁN Ujsághir: A KGST földtani állandó bizottsága jóváhagyta a kokszolható szénlelőhelyek kutatásának és feltárásának módszerét, valamint a tagállamok kőolaj- és földgázkutatásairól előterjesztett javaslatokat.- A KGST földtani állandó bizottsága 1963-ban alakult meg és Magyarország egyike az alapitó tagoknak - magyarázza Géléi Gábor, a Központi Földtani Hivatal nemzetközi osztályának vezetője. - Feladata, hogy biztosítsa a tagországoknak szükséges nyersanyagokat és koordinálja az ehhez szükséges kutatásokat.- A bizottság tervezi és szervezi a földtani kutatásokat, foglalkozik az ezekhez szükséges műszerek kidolgozásával és elterjesztésével, az információk feldolgozásának gépesítésével. Az utóbbi időben került az állandó témák sorába a környezetvédelem, és a mélyben levő vizek és az ásványvagyon megóvása.- A bizottság előtt fekvő térképeken a KGST-tagállamok országhatárainak szerepe, jelentősége másodlagos: a kutatásokat egységes módszerek alapján végzik; hiszen a földtani adottságok sok országban hasonlóak, tekintet nélkül a határokra. Kidolgoztuk például a Kárpát-, Balkán-, Kaukázus-övezet közös térképét a földtani adottságok és az érclelőhelyek előfordulása szempontjából. Milyen kérdések szerepeltek a legutóbbi budapesti ülés napirendjén, különös tekintettel arra, hogy az energiagondok következtében a szocialista országokban is napirendre került a tengerek, óceánok mélyén rejtőző nyersanyagkészletek hasznosítása.- A kőolaj- és földgázkincsek feltárására már az elmúlt évben is több kutatóhajó végzett szeizmikus méréseket a német, a lengyel, és a szovjet partok mentén, az Azori-szigeteknél pedig az óceánfenék felépítését vizsgálták, - mondja az osztályvezető. A tengeri kőolaj- és földgázkutatások rendkívül költségesek, és ezért is van igen nagy szerepe ezen a területen az együttműködésnek. Az ülésen határozat született arról, hogy a KGST-országok uj ötéves tervük időszakában közös tengeri expedíciót szerveznek. A magyar kutatók a már meglevő szeizmikus műszereket teszik alkalmassá a tengeri mérésekre és e célra újabb geofizikai berendezéseket is kifejlesztenek. E műszerek közül egy gyorsanalizátor már sikerrel vizsgázott a rigai partoknál, egy szeizmikus felvevő berendezéssel egybeépített fedélzeti számitógép pedig a Fekete-tengeren. Az elkövetkező öt évben a szárazföldön mind mélyebbre kell fúrni, hogy olajat vagy gázt találjanak. A német-lengyel síkságon 4-7 kilométer, a Szovjetunió kalinyini területén, Litvániában és Belorussziában 4-5 kilométer mélységben keresik majd a földgázt. A szomszédos Csehszlovákia a Kárpátok előnyulványain, a bolgár szakemberek a Balkán hegységben és a Fekete-tenger partján végeznek kutatásokat, a hazai feltárások 80 százaléka pedig a Dél- Alföldre koncentrálódik majd. Magyarország csak a Mecsekben rendelkezik kokszolható szénlelőhelyekkel, de nagy hasznát veszik majd azoknak a tanulmányoknak, amelyek most készültek el és válnak közkinccsé. Témájuk a lelőhelyek feltárásának módszere.
