Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1976. XIII. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 2. Uj év, uj terv, uj remények A JÖVŐ TUDATOS ÉPÍTÉSÉNEK ESZTENDŐI A magyar nép a hagyományos keretek között, jókedvvel s reményektől eltelve köszöntötte az újévet. 1976 - fontos határkő lesz a nemzet életében: az ötödik ötéves terv kezdetének esztendeje. Az országgyűlés a letűnt esztendő utolsó napjaiban tartott ülésszakán emelte törvényerőre az V. ötéves tervet. A tervvel kapcsolatban számos nagyjelentőségű megnyilatkozás hangzott el; Huszár István miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke - tehát a terv legfőbb "gazdája" - a Hazafias Népfront lapjában, a Magyar Nemzetben írott cikkében a "tudatos jövő" építésének terveként méltatta a terv-törvényt. A miniszterelnökhelyettes kifejtette, hogy "a szocialista építés eddigi szép eredményeire építve, nem feledve a közeli és távolabbi múltból itt maradt gondjainkat, külső és belső okokból olykor óhatatlanul keletkező zavarokat is létrehozó ellentmondásokat, mindig magasabbra állitjuk mércéinket. így tesszük ma is! A tervről szóló törvény által kitűzött magasztos célokhoz magasabb mérce tartozik a munkában, a vezetésben, mindenütt." Magasabb mérce Dehát mihez sürgeti a vezetésben és a munkában egyaránt fokozottabb, összefogottabb erőfeszítést a miniszterelnökhelyettes. Lássuk röviden a terv legfőbb céljait: Az 1976-80-as V. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 30-32, az ipari termelés 33-35, az építési-szerelési tevékenység 30-33, a mezőgazdasági termelés pedig 16-18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme némileg lassúbb, mint az előző öt évben volt, hosszabb időszakot vizsgálva azonban közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. A magyar gazdaságpolitika stabil marad; minthogy azonban a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és n«n kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérleg. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy a következő öt évre a nemzeti jövedelem 30-32 százalékos növelése mellett a belföldi felhasználás legfeljebb 23-25 százalékkal emelkedhet. Az ipari termelés átlagosan évi 6 százalékos növekedésének úgy kell megvalósulnia, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Ipari beruházásokra öt év alatt összesen 340-350 milliárd forintot szán a kormányzat. A tervidőszak során ugyanekkor fontos szerkezeti változások következnek be. Ezek lényege, hogy egyrészt a termelés mennyiségi növelése mellett, a kereslethez való alkalmazkodás javítása érdekében, előtérbe kerülnek a minőségi tényezők, másrészt olyan termékek gyártását fejlesztik, amelyek jól beilleszthetők a nemzetközi munkamegosztás kereteibe.
