Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-02-15 / 4. szám
1975. XII. évf. 4.sz, Hazai Tudósítások 2. A FALUSI FOGYASZTÁS VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Uj paraszti életforma alakul Magyarországon a parasztság 95 százalékát egyesitő mintegy kétezer termelőszövetkezet keretében. A közös gazdálkodás nagymértékű munkamegosztást hozott létre. A paraszt nem dolgozik többé hajnaltól éjszakáig, megszabott munkaideje van, következőleg szabadidővel is rendelkezik. Jövedelmét végzett munkájának mennyisége és minősége után kapja, s ez országos átlagban eléri a munkásokét. Az életforma városiasodása a kereskedelmi forgalom adataiban is tükröződik, A falusi fogyasztás változásai szembeszökőek; a változások mértéke, üteme egyes esetekben nagyobb, mint a városi fogyasztásban. Az is igaz, hogy a falusi ember ma nem azonos a mezőjgazdasági termelővel. Magyarországon jelenleg a lakosság 52 százaléka él községekben, de közülük minden második az iparban dolgozik. A falusi kereskedelem változásainak elemzésében az 1965-ös és az 1972-73-a« évek adatait vesszük alapul. Azért választottuk 1965-öt, mert bár már 4-5 éve tsz-ben dolgozott a parasztság túlnyomó többsége, akkor még nem, vagy csak kis mértékben volt rendszeres havi pénzjövedelme. Akkoriban - ugyan már kevésbé mint egyéni korában - még jelentős volt a tsz-paraszt jövedelmének alakulásában a természetbeni jövedelem: részben saját termelése, részben az, amit a tsz-től munkadij fejében természetben kapott. 1965-ben a természetbeni jövedelem aránya a tsz-tagok keresetében 36 százalék volt} ez a 70-es évek elejére 21 százalékra csökkent. Időközben, a tsz-gazdálkodás megszilárdulásával, eredményességével párhuzamosan, erőteljesen megnőtt a tagság havi pénzbevételének összege, s ezzel a tsz-tagság életszínvonala is. A természetbeniek csökkenése, s a pénzjövedelmek növekedése együttesen eredményezte azt, hogy 1965-72 között a parasztság egy főre jutó élelmiszer- és élvezeti cikk fogyasztása 160 százalékkal nőtt, a városi 47 százalékkal szemben. Falun csaknem megduplázódott ez idő alatt az élelmiszert árusító üzletek száma. A részletes statisztikai adatokból kitűnik, hogy a falusi lakosság mind pénzértékben, mind kalóriában ma is több élelmiszert fogyaszt, mint a városi. Pedig Magyarország kalóriafogyasztás szempontjából a világ élvonalához tartozik. Étkezés, ruházkodás A falusi ember a városinál kevesebb iparilag feldolgozott élelmiszert vásárol, ami összefüggésben van azzal, hogy a falusi háztartásokban elterjedt a hús-, zöldségéé gyümölcsfélék házi feldolgozása, tartósítása. A falusi élelmiszerkereskedelem adataiból az is kiderül, hogy a parasztság lassabban hagy fel a hagyományos - és nem mindig egészséges - étkezési szokásokkal, mint a városi emberek. Ez azt a feladatot rója a kereskedelemre, hogy korszerűsítse a falusi boltok élelmiszerkinálatának összetételét és ezzel elősegítse az egészségesebb étkezési szokások terjedését. Ruházkodásra a falun élő munkás- és parasztlakosság keresetének 15-16 százalékát költi. E cikkekből a forgalom növekedése a vizsgált időszakban mintegy 40 százalék, A részletes adatokból érdekes jelenségre lehet következtetni: nevezetesen arra, hogy a ruházati keresletet falun nem annyira a jövedelem nagysága, mint inkább a családtagok kora határozza meg, A parasztcsaládoknál az életkor előrehaladtával erőteljesebben csökken a ruházkodásra költött pénz, mint a munkások esetében. Ez is a régi paraszti tradíciókra, a konzervativizmusra vezethető vissza. Ezzel szemben a parasztfiatalok, a gyerekek és városi társaik öltözködése között nincs lényegbevágó különbség.
