Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-02-01 / 3. szám
1975. XII. évf. 3. sz, Hazai Tudósítások 13. UJ SÍRBA HELYEZTÉK KOMÁROMBAN JÓKAI ARANYEMBERÉT Jókai Mór születése százötvenedik évfordulójának küszöbén hadd jegyezze föl az irodalomtörténeti kiskrónika, hogy Jókai Aranyemberének egyik "mintáját", Domonkos Jánost, tekintetes Komárom vármegye táblabiráját, a szlovákiai Öreg-Komárom - rácnak nevezett - görögkeleti temetőjében exhumálták. Ez a komáromi rác temető is az 1690-es években alapitódott, amikor Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével negyvenezer szerb, görög, dalmát család szedte fel sátorfáját, s menekült a török elől Magyarországra. Itt szétszóródtak és Mohácstól Győrig a Duna mellett telepedtek le, bár jutott belőlük Egernek s Nagyvár adnak is. A Komáromban befogadott délvidéki menekültek is külön városrészben, a Rácvárosban telepedtek le, s legtöbbjük gazdag kereskedővé vált. Főként gabonával, fával, bőrrel, borral kereskedtek. A gazdag rácok emléke ma főleg szép barokk stilusu, ikonokban gazdag templomukban él, amely muzeális dísze Komáromnak. Ilyen gazdag, tekintélyes kereskedő volt Domonkos János is Komáromban olyannyira, hogy táblabiróvá választotta a vármegye nemessége. Címert kapott. Később több vármegye is megválasztotta táblabirájának. Domonkos János gabonával kereskedett, uszályai Bécstől az al-Dunán keresztül a Fekete-tengerig közlekedtek. Agglegényként halt meg 1833-ban, 63 éves korában. Sokat utazott, a gazdag agglegényről a fáma sokat mesélt, halála után még inkább a titokzatosság ködébe burkolta alakját a komáromi népképzelet. A kis Jókai is sokat hallott róla mesélni, nem csoda tehát, ha fantáziáját megragadta ez a különös életű, jótékonykodó gazdag ember. így vált Domonkos János az Aranyember egyik mintájává, egyik unokahuga pedig a Tengerszemü hölgy alakjává. Városrendezési okokból, s mert a régi szerb családoknak ma már Komáromban alig vannak utódaik, a görögkeleti temetőt megszüntették. És Jókaira való emlékezésül, szép kegyeleti okokból Domonkos János földi maradványait a görögkeleti templom udvarába temették el. A templom udvarán szomszédja is lesz, ő azonban már régtől fogva pihen ott: Davidovics Pál táborszernagy, a napóleoni háborúk tábornoka, az 1805-ös nemesi felkelés, az insurrectio dunai hadosztályának parancsnoka. Páncélos lovag szobrával díszített síremléke a görögkeleti templom falához van építve, a bejárati ajtó keleti oldalán. A nyugati oldalra került az Aranyember maradványa és eredeti síremléke. MARCUS AURELIUS BRONZ PORTRÉJA Páratlan értékű régészeti leletet találtak Dél-Magyarországon; Dunaszekcső község víztárolójának alapozása közben egy markológép Marcus Aurelius római császár embernagyságúnál nagyobb bronz portréját emelte ki a földből. A bronzfej, amely valószínűleg teljes szobor, esetleg lovasszobor része lehetett, megtévesztésig hasonló a nagy császár hires római lovasszobrának fejéhez, A részletek gondos kidolgozása az ismeretlen szobrász nagy tehetségéről tanúskodik. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint nemzetközi árveréseken a lelet vételára meghaladná az egymillió dollárt. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Magyarország legjelentősebb római-kori lelete ez a második század második feléből származó szobor, amelyet a pécsi Janus Pannonius Muzeum régészeti tárában már ki is állítottak.
