Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-02-01 / 3. szám
1975. XD. évf. 3. sz. Hazai Tudósítások 12. Magyar lovas a hajtóranglista élén AGRÁRMÉRNÖK VILÁGBAJNOK Színes fényképe a legrangosabb lovasszaklap oldalait disziti. A Reiter Revue mutatta be dijai között, otthonában Ftilöp Sándort, a Kiskunsági Állami Gazdaság kerületi igazgatóját, 1974 hajtóvilágbajnokát. A lovassport egyik legnagyobb élő szakirója, Max Pape igy jellemezte a svájci világbajnokság után: "Csodálatos versenyző, kifejezetten intellektuális adottságokkal, de az ezzel járó intellektuális zavarok nélkül." Papé csak versenyben látta a magyar hajtóvilágbajnokot, mi otthonában kerestük fel, Apajpusztán. A szabványos kérdésre: mit csinál ilyenkor egy hajtóvilágbajnok, igy válaszolt:- örülök, hogy egy ilyen nehéz mezőgazdasági év után, ha nehézségek árán is, de az utolsó szemig betakarítottuk a termést. FUlöp Sándor agrármérnök négyezer hektárért ős a hozzátartozó nagyüzemi felszerelésért felel. Ez nem "sportállás", Apajpusztán valóban igazgat az igazgató. Viszont szenvedélye a hajtás. Télen a világbajnoki fogat szürkéi sem pihennek. Az ostorhegyes Ramzesz, a gyeplős Szépöcsém, a rudas Szódás és a nyerges Bihar mikor nyereg alatt, mikor szolgálati lóként, párosával fogatolva készül az idei Európa-bajnokságra.- Ne feledkezzen meg Szépiákról és Jegesről - emliti FUlöp Sándor -, hiszen három nap alatt váltott fogatolással szerepelek dijhajtásban, terepen és akadály hajtásban. Amikor sikeremek forrásáról faggatjuk, szerényen elhallgatja, hogy a lovassport valamennyi versenyágában otthonosan érzi magát. Lovait ma is szinte naponta nyereg alatt Iskolázza, hiszen az engedelmesség alapvető követelmény a fogatnál.- Valamennyi sportág ma már összetett követelményekkel jár - mondja. - A fogatnál a hajtóval együtt öt élő organizmusnak kell a legjobban együttműködnie, hogy az edzéseken megszerzett erő, ügyesség, állóképesség a versenyen is érvényesüljön. Ezért vár nagy szerep a hátul helyet foglaló segédhajtólcra. Sorolni kezdi munkatársait: Pergel Imre, a "radarszemü", aki a verseny közben figyelmezteti a kanyarra, bukkanóra, ahol süiii erdő takarja az utat, és olyan pontosan mondja be a részidőket, mint egy kvarcóra. Csatári László sokszor úgy lóg a kocsi lépcsőjén, mint fordulóban az oldalkocsis motorversenyző. Bábel József brigádvezető, volt válogatott ugrólovas pedig az egyenkénti idomitás virtuóza. A magyar hajtők mind dolgos, kiváló sportemberek. Gyöngyösről Bárdos György (tavaly egyetlen világversenyen sem talált a terepen legyőzőre), Mélykutról a Muity fivérek, Dömsödről Papp József, Mezőszilasról Bálint Mihály, Kecskemétről Abonyi Imre külföldön is ismert versenyzők, és akik közöttük az élre kerül, az méltó a világbajnoki cimre. így nem véletlen, hogy az 1974. évi hajtó-világrangsor igy fest: 1. Fülöp, 2. G.Bowmann (angol), S.Ch.lsell (svájci), 4,G.Bnur (NSZK), 5.J.Collinson (angol), 6.Bárdos ... 11. Papp. Csapatban: 1. Anglia, 2. Svájc, 3. Magyarország, 4. NSZK, 5. Lengyelország, 6. Csehszlovákia,
