Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-02-01 / 3. szám
1975. XII. évf. 3. sz. Hazai Tudósítások 7. MAGYAR-JUGOSZLÁV VIZIERŐMÜ a DRÁVÁN 1975-ben elkészül magyar-jugoszláv együttműködéssel a Dráván építendő vízlépcső-rendszer beruházási terve. A gyurgyevác-barcsi vízlépcső a tervek szerint 250-280 megawatt energiát termel már a 80-as évek elején. A Dráva hasznosításának magyar-jugoszláv távlati terve szerint az ezredfordulón Monslavina és Eszék környékén újabb vizlépcső-rendszer létrehozását tervezik. A két ország problémamentes vízügyi együttműködésében fontos szerepet játszik a határmenti folyó közös hasznosítása, hiszen a Duna után a Dráva közös érdekeket szolgáló szakasza a leghosszabb, 160 kilométer. A Duna és a Tisza után a harmadik legnagyob! magyarországi folyam energiáinak kiaknázására az is kitűnő feltételeket teremt, hogy nyugodt, egyenletes vizfolyásu, ritkán okoz árvizeket. A Dráván építendő vízlépcsőrendszer lehetőségét már 18 éve - a magyar-jugoszláv vízügyi együttműködési egyezmény megkötése óta - tanulmányozzák a két ország szakemberei. Közösen tárták fel a hatáiiblyó legfontosabb jellemzőit a vízgyűjtő területtől a torkolatig. Magyarország számára a Dráva hasznosításának közös munkájából ma a folyamszabályozás, az árvízvédelem és a hajózás feltételeinek megteremtése a legfontosabb. A gyurgyevác-barcsi vízierőművek megépítése több határmenti magyar terület energiaellátásában is sokat segíthet. A két erőmű energiatermelésével. Horvátországban az alapenergia ellátás, Magyarországon pedig a csucsfogyasztási időszak ellátási gondjain lehet enyhíteni. Gyurgyevác és Barcs mintegy 30 kilométernyire van egymástól, igy kitűnő lehetőség nyílik egységes rendszer összehangolt hasznosítására. A tervek szerint a gyurgyeváci vizierőmü üzemviz-csatornás lesz, egy kisebb térfogatú tárolóval, a barcsi pedig folyami vízlépcsőkre épül, mintegy 300 millió köbméteres tárolóval. Ezzel a Tisza-menti 1 Kiskörén épülő 400 millió köbméteres tároló után Magyarország második legnagyobb víztárolója lesz. A barcsi mesterséges tónak különösen nagy szerep jut majd az árvízvédelmi és folyószabályozási feladatokban is. A két duzzasztó és vizierőmü segítségével évenként 1 milliárd kilowattóra energiát termelhetnek. A magyar-jugoszláv közös beruházás várhatóan mintegy 10 milliárd forintba kerül, ebből 6 milliárd forintot az árvíz- és folyamszabályozás, illetve a viztárolás és a viziut megteremtése vesz igénybe. Magyarország és Jugoszlávia közös érdekű folyószakaszainak hossza 550 kilométer. A Duna 230 kilométer hosszú, Dunaföldvártól Vukovárig terjedő közös szakaszán elsősorban a hajózás lehetőségeinek javítására, valamint a jeges árvíz elleni védekezés jelentik a legnagyobb feladatot. Jelenleg Paks környékén végzik a Duna szabályozását. Erre a munkára egyébként évente a magyar fél 30 millió forintot, a jugoszláv pedig 20 millió dinárt költ. Az árvizvédelmi töltések összehangolt fejlesztőim során 520 kilométer töltést erősítenek közösen, s ez 190.000 hektár területet véd az elárasztástól. Jugoszláviában 1976-ban kiépítik a Novi-Becej-i vízlépcsőt a Tiszán, amely Magyarországra körülbelül 50 kilométer folyami hosszúságban visszaduzzasztja a folyó vizét, így természetesen a két ország szoros együttműködésére van szükség a létesítmény tervezésekor. Ahol a Novi-Becej-i vízlépcső visszaduzzasztása megszűnik, ott létesül a jövőben a csongrádi vízlépcső. A két létesítmény elkészültével a Tisza dunai torkolatától a magyar-szovjet határig hajózható lesz. A magyar-jugoszláv vízügyi együttműködésről még egy adat: a Dráva jelenleg csak korlátozottan hajózható. 1975-ben azonban magyar-jugoszláv hajózási egyezményt kötnek, s ezzel megkezdődik a drávai hajózás maximális fejlesztése.
