Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-01-15 / 2. szám
1975. XII. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 10. Megőrzik a múlt értékeit SZÜLETŐBEN A MÁSODIK MAGYAR NEMZETI PARK - AVATÁS ÚJÉVBEN Hogyan születik egy nemzeti park? A kérdés megválaszolására mostanában Kontra László természetvédelmi főfelügyelő a legilletékes bb. Az ő gondjaira bízott terület egy részén, a Kiskunságban hozzák létre ugyanis a hortobágyi után Magyarország második nemzeti parkját. A határozatot hosszas előkészítő munka előzte meg. 1973-ban vetődött fel, hogy nagyobb védett területet létesítsenek a páratlan természeti értékek megóvására. A szakemberek azután részletesen feltérképezték a még viszonylag érintetlen tájakat, állat- és növényvilágukat, bejárták az egész Duna-Tisza közét, a szikes tavak vidékétől a bugaci pusztáig. Izgalmas felfedező ütjük olyan uj ismeretek sorával gazdagította őket, hogy ezután már nem lehetett kétséges: itt, a Kiskunságban nemzeti parkot kell teremteni! Két puszta S az elhatározásból most valóság lesz. A park két megye - Bács és Pest - és 14 község határában csaknem 30 ezer hektárt foglal el, és hat részből álló úgynevezett "mozaikpark" lesz. (Ebben különbözik a mintegy 60 ezer hektáros hortobágyi nemzeti parktól, amelynek a területe nagyjából összefüggő.) Lakitelek mellett nyilvánítják védetté a Tőserdő-Ilolt- Tisza vidékét. Nemcsak a buja aljnövényzetü ártéri galériaerdőket, a pusztai tölgyeseket és az égeres láperdőket akarják itt megóvni, hanem honfoglaláskori történelmünk egyik legnevezetesebb emlékét, az alpári rétet is. A történelemben kevés híján egy évezredet, a térképen viszont csupán néhány centimétert kell "ugranunk" és máris Petőfi hires vidékén, a Kiskunpusztán vagyunk. Ez - szemben a hortobágyival - szerkezet nélküli szikes puszta s igy más az élővilága is. Különlegessége az itt élő mintegy 150 túzok. (Az egész világon ma már alig 5 ezer túzok él, s ebből mintegy 3 ezer Magyarországon.) Ez a puszta még megőrizte a pásztorkodás, a szilaj állattartás sajátos hagyományait is, a kiskun parasztemberek népszokásaival. Az uj nemzeti park másik, talán még híresebb pusztája a bugaci. Ez már korántsem nyújt "Petőfis" képet, nem látni el a látóhatárig, a festői képet a puszta mögötti nagyerdő hangulatos látványa zárja le, amely sötét árnyékával alkonyatkor szinte "ráül" a pusztára. A bugaci az egyetlen homokpuszta. (Az elhagyott Duna-mederből hordta ide a szél a homokot.) Nemcsak homokbuckákkal találkozhat itt a látogató, hanem zsombékos területekkel, kákával, sással és ősborókással is. Már védelem alatt áll a réten és a legelőn folytatott ősi pásztorkodás, a magyar gulya, a ménes, a rackajuh. Homokbuckák, nádasok Talán kevésbé romantikus, de természeti értékekben hasonlóan gazdag a láncszerűen elhelyezkedő szikes tavak vidéke. A belvizek lecsapolása, a halastavak és víztárolók létesítése során ezek a tavak végveszélybe kerültek, védelem alá szinte az utolsó pillanatban kerülnek. Az Alföld legfontosabb madártani élőhelyei ezek: a sós talaj és a csak ezen termő
