Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-09-15 / 18. szám
1975. XII. évf. 19. sz. Hazai Tudósítások 11. Ahol első beszédét tartotta Kossuth RÉGI SZÉPSÉGÉBEN AZ ÚJHELYI MEGYEHÁZA Valamikor Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc léptei döngtek azokon a lépcsőkön, amelyeken manapság a sátoraljaújhelyi polgárok ügyes-bajos dolgaik intézésére a városi tanács emeleti termeibe igyekeznek. De - mindjárt a bejáratnál - még ó'k is meg-megállnak egy pillanatra, s nagyot csodálkoznak az eléjük táruló szebbnél-szebb látványon. Mert a korábban megszokott sötét zeg-zugok a földszintről és emeleti szárnyakról eltűntek: a gyönyörű, tömör barokk vármegyeháza klvül-belül megújult, hajdani szépségében ragyog. Jó kétszáz esztendővel ezelőtt: 1754-ben kezdték a vármegyeháza építését, s a mai erkélyes homlokzatát 1758-ban kapta. Később többször átépítették, toldozták -toldozták, így például 1823-ban az épület bal szárnyának levéltári részét nagyobbitották, s még 1930-ban is bővitettek rajta. Közben természetesen - ahogy ez történni szokott - az eredeti szépségén sokat rontottak. A legsúlyosabb "vétséget" azzal követték el, hogy a pompás lábas, árkádos bejáratot befalazták, s különféle hivatali helyiségekül használták. "Hazánk, megyénk nagy fia..." A díszes emeleti nagytermet, amely most a város legszebb tanácskozóterme, a szép stilusu karzatával együtt meghagyták. Talán a kegyelet akadályozta meg a megyei dzsentriket ebben, hiszen ez volt a pályakezdő Kossuth első közéleti szerepléseinek színhelye. Fehér márványtábla őrzi ennek emlékét, s a felirata igy kezdődik: "Kossuth Lajos, hazánk nagy fia, megyénk szülötte, nemzetünk haladásának és szabadságának igaz harcosa és vezére, e vármegyei közgyűlési teremben mondta el első beszédét 1830-ban ..." Az épület bal szárnyának emeleti részén található a levéltár, amelynek anyaga a vidéki levéltárak között az országban az egyik legjelentősebb és leggazdagabb. A legrégibb oklevelek, iratok 1558-ból valók, mert a korábbiak egy tűzvész alkalmával elpusztultak. Külön nevezetessége, hogy a jeles magyar literátor, a széphalmi "szent öreg", Kazinczy Ferenc gyűjtögette, rendezgette az anyagát a tőle megszokott rendkívül nagy gondossággal. Hozzá fogható tudós levéltárosa azóta sem volt Zemplén vármegyének. Élete alkonyán eladósodva, naponta gyalog járt be Széphalomról Ujhelyre, és néhány garasért dolgozott a levéltár rendezésén - haláláig. Saját útmutatásai alapján, keményfából készített asztala és a levéltári szekrények ma is eredeti helyükön találhatók. Helytörténeti muzeum Sátoraljaújhely tanácsa azt tervezi, hogy a levéltáron kívül más kulturális intézményt, nevezetesen egy helytörténeti múzeumot is létesit a felújított vármegyeháza néhány termében. Erre már korábban is gondoltak, de az elődök nem valósították meg. A gyűjtést is elkezdték, s az Árpád-kori emlékekhez, régi fegyverekhez a Zempléni hegység erdőgazdaságával, a paraszti élettel, a környék néprajzával kapcsolatos tárgyakat is gyűjtöttek. Az évekkel ezelőtt elkezdett restaurálás a befejezéséhez közeledik. Az árkádokat teljesen kibontották, padlózatát vörösmárványlapokkal borították, s gyönyörű boltíves csar nők fogadja most a belépőt. Kiszabadították a befalazott, boltozatos folyosókat is. így nemcsak a zempléni tájnak, hanem egész Borsodnak is kétségkívül egyik legszebb barokk-épületében gyönyörködhetnek a Sátoraljaújhelyre érkező hazai és külföldi látogatók.
