Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-01-01 / 1-2. szám
1974. XI. évf. 1-2. sz. Hazai Tudósítások 9. A magyarországi szalámigyártás kedvező lehetőségeit egyéként annak idején a téli idényben az országba érkező olasz gesztenyesütők fedezték fel, akik magukkal hozták a szalámigyártás receptjét. Hamarosan rájöttek, hogy a magyar mangalica-sertésből készült, hidegen füstölt és érlelt szalámi sokkal izletesebb, mint az olasz, ahol kizárólag makkon hizlalt sertésből készült a szalámi. Innen ered a legenda is, még ma is él a köztudatban, hogy a téliszalámiban szamárhus is van. Pedig szamárhust Magyarországon sohasem használtak a szalámigyártáshoz. Az olaszoknál valamikor szamárhust is kevertek a szalámiba; Magyarországon erre sohasem volt szükség, mindig volt elegendő száraz sertéshús. Sokan kutatták már a magyar szalámi titkát, megpróbálták más országokban utánozni, ami sohasem sikerült. Különösen szigorúan őrizték a fűszerezés titkát. Ma nem titkolják mi szükséges a kitűnő izü magyar szalámihoz. Legfontosabb kellék a nagy súlyú, kitűnő magyar sertés. Kell hozzá só, bors, paprika, fokhagyma . Bárki megcsinálhatja, ha tudja. Mert azt ma sem árulják el, mennyi húshoz mennyi fűszer szükséges. Hírnevét ezzel is védik. A készítés módja azonban nem titok. A szinhusokat osztályozzák, szikkasztják, aprítják, egyidejűleg fűszerezik, tömörítik, aztán 70-90 milliméter átmérőjű műbélbe töltik, igy füstölik az alacsony hőmérsékleten, majd három hónapig érlelik. Valamikor csak télen készítettek szalámit, ma már egész éven át egyenletesen dolgozik a szalámigyár. Korszerű, klimatizált érlelőterei lehetővé teszik, hogy az időjárás alakulásától függetlenül, fagyban vagy kánikulában egyformán és változatlan minőségben készüljön a szalámi. x AZ AJKAI TIMFÖLDGYÁR Az uj ajkai timföldgyár, amelyet a közelmúltban avattak fel, évente 240.000 tonna timföld előállítására alkalmas. A beruházás költsége 2,3 milliárd forint volt, vagyis egy-egy tonna timföld létrehozására alkalmas kapacitás ugyanannyiba került, mint a gazdaságilag fejlett országokban. A gyár energia-fogyasztás a rendkívül kedvező. A magyar timföldgyártás történetében első ízben itt csökkent három tonna alá az egy-egy tonna timföld előállításához felhasznált gőz mennyisége. A beruházásokhoz igénybe vett tőkés import aránya a 6 százalékot sem őri el, ami viszont arra mutat, hogy a szocialista országok is mind több korszerű berendezést tudnak szállítani. Az ajkai timföldgyár avatásával az utóbbi két évben immár a negyedik alumíniumipari létesítmény átadására került sor. 1971 novemberében készült el a székesfehérvári könnyűfémmű szélesszalag hengerműve, 1972 januárjában fejeződött be az almásfüzitői timföldgyár bővítése, az 1973. évi bányásznapon pedig a bakonyi bauxitbánya Halimba III. elnevezésű üzemét adták át. A magyar bauxitbányászat, timföldgyártás és aluminium-feldolgozó ipar bővítését mindenekelőtt a magyar-szovjet timföld-aluminiumipari egyezmény tette lehetővé, mivel feloldotta az ország viszonylagos bauxitgazdagsága és energiaszegénysége közötti ellentmondást. Az egyezmény értelmében a kohósitást a Szovjetunió végzi, ezzel Magyarországot mentesiti az erőmüvek ős az aluminiumkohó építése alól. Az együttműködés eredménye, hogy Magyarországon tiz év alatt 4 kilógrammról 10 kilógrammra emelkedett az egy főre jutó aluminium-felhasználás. Számítások szerint 1985-ig megkétszereződik az aluminium-felhasználás Magyarországon. XX
