Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-03-15 / 6. szám
1974. XI. évf. 6. sz, Hazai Tudósítások 6. A MAGYAR KULTÚRA HELYE A NAGYVILÁGBAN A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a szocialista államok - köztük Magyarország is - az emberek kulturális érdeklődése és annak kielégítése tekintetében előnyösebb helyet foglalnak el, mint a náluk gazdaságilag fejlettebb tőkés államok. Erről tanúskodnak egyébként a nemzetközi összehasonlító adatok is. Az UNESCO egyik legutóbbi - 1971-es adatokat alapul vevő - felmérése szerint nagyjából kiderül: milyen helyet foglal el Magyarország a kul - turális ellátottság világranglistáján. Ami például a könyvkiadást illeti, a százezer lakosra kiadott könyvek száma tekintetében a 18-dik helyet, az egy lakosra jutó évi mozilátogatást illetően pedig a 9-dik helyet foglalja el. Még érdekesebb azonban annak az UNESCO vizsgálatnak az eredménye, amely tizenegy európai ország (1962-1972 közötti)kulturális helyzetével, fejlődésével foglalkozik. A szakemberek - mint ismeretes - a kulturális viszonyok általános jellemzésére az un. "művelődési indexet" használják, ami lényegében az egyes művelődési lehetőségekkel való ellátottságot és azok igénybevételét fejezi ki. E művelődési indexet alapul véve Magyarország - az UNESCO jelentése szerint - ma Hollandia és Franciaország között foglal helyet: a hatodik Európában. A vizsgált időszakban a jelzett tizenegy európai államban 66 millió televíziókészüléket tartottak számon. Tiz év alatt a tv-készülékek száma hatszorosára nőtt, Magyarországon viszont a tizenhatszorosára! Hollandiában ez idő alatt csupán háromszorosára, Olaszországban négyszeresére. A száz lakosra jutó tv-készülékek száma alapján Magyarország egyébként a hatodik helyet foglalja el: napjainkban száz lakosra itt tizenhét tv jut. A száz lakosra jutó rádió előfizetők száma alapján Magyarország a hetedik, a naponta megjelenő újságok alapján pedig a hatodik helyen áll Európában. A világban évente mintegy félmillió uj könyv jelenik meg. A vizsgált tizenegy európai országban 160-180 ezer. Figyelembe véve a megjelent könyvek példányszámát is, egy lakosra évente négy uj könyv jut Európában. Magyarország a lakosság olvasási igénye alapján az első helyek egyikét foglalja el a kontinensen. Egy beiratkozott magyar könyvtári olvasó 25 könyvet olvas ki évente. (Csehszlovákiában kb.28, Franciaország 30, Lengyelországban 20, Jugoszláviában 10 kötetet kölcsönöznek egy-egy esztendő alatt.) A színházba járó lakosság száma Magyarországon viszonylag magas színvonalon állandósult. A színházak látogatottsága tekintetében az ország a negyedik helyen áll Európában; a moziba járás alapján pedig a hatodik helyen. A múzeumlátogatások száma a többi szocialista országhoz hasonlóan Magyarországon is számottevően emelkedett. Az egy lakosra jutó ki állítás-látogatás alapján az ország a harmadik helyet foglalja el az európai ranglistán. Mindezek az összehasonlító statisztikák - viszonyszámokról lévén szó - önmagukban nem árulnak el mindent az ország kulturális helyzetéről, ezért érdemes megvizsgálni ; hogyan alakultak a kulturális ellátottság abszolút adatai az elmúlt esztendőben. A magyar könyvkiadás - amely 1973-ban ünnepelte fennállásának 500. évfordulóját - 1973-ban mintegy 30.000 kiadványt produkált összesen több mint 100 millió példányban. A könyvvásárlás alakulására jellemző, hogy tavaly a lakosság 18 százalékkal költött többet könyvekre mint 1972-ben; 1,4 milliárd forintot. Ezen belül figyelemre méltó jelenség, hogy - ellentétben a világ más országaival - a szépirodalmi müvek piaci forgalma nem esett vissza, sőt, emelkedik, az ismeretterjesztő müveké pedig egyenesen megkétszereződött.
