Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-01-01 / 1-2. szám
1974. XI. évf. 1-2. sz, Hazai Tudósítások 5. Eredményeink - gondjaink A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK ÜTEME ÉS LEHETŐSÉGEI A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS TÜKRÉBEN A nemzetközi statisztikában a termelési színvonal jellemzésére gyakran használt, és az összehasonlításra a többi között alkalmas adat, hogy a mezőgazdasági dolgozók az összes keresők hány százalékát teszik ki, és hogy egy mezőgazdasági dolgozóra hány lakos jut. Ha az adott ország mezőgazdasági termékekből való önellátása meghaladja a 80 százalékot (s ez a helyzet számos ipari országban is), akkor a mezőgazdasági dolgozók és az általuk élelmiszerrel ellátottak viszonya is kifejezi a mezőgazdaság színvonalát. íme, a mezőgazdasági keresők arányára és az ellátottak számára vonatkozó összehasonlítás néhány országgal: A mezőgazdasági dolgozók aránya az összes keresők százalékában 1960 1965 1970 Ausztria 23 20 16 Bulgária 55 59 42 Csehszlovákia 24 16 16 Dánia 17 15 12 Hollandia 11 9 6 Magyarország 38 31 24 Románia 65 59 52 USA 8 6 4 Egy mezőgazdasági keresőre jutólakosok száma Ausztria9 11 14 Bulgária 4 3 4 Csehszlovákia 9 14 13 Dánia 13 14 18 Hollandia 26 30 41 Magyarors zág 6 7 8 Románia 3 3 3 USA 33 40 63 Az összehasonlításba azért vontunk be néhány környező szocialista országot, mert éghajlati-, talaj- és társadalmi viszonyaik hasonlóak Magyarországéhoz; az USA és Hollandia, lévén a legfejlettebbek, jelzik a mezőgazdaság fejlesztésének távlati lehetőségeit, ugyanakkor mindkét ország - Magyarországhoz hasonlóan - lényegesen több élelmiszert termel a belföldi szükségletnél.
