Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-12-15 / 24. szám

1974 . XI. évf. 23. sz. Hazai Hidósitások 6. SZÉP TO, TISZTA TO ... Közép-Európa legnépszerűbb tava; a Balaton. Nyaranta valóságos népvándorlás indul meg partjaira az ország, a világ minden tájáról. A magyar tenger selymes, lágy vize ma már fogalom. Sorsáért azonban sokan aggódnak, s nemegyszer felröppent a hir; visszavon­hatatlanul pusztul a Balaton. Jogos-e az aggodalom? - kérdezzük Baranyi Sándortól, a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjétől. Elmosná a partot ...- A Balaton korának meghatározása nem egészen egyértelmű. Egyes kutatók szerint harmincezer, mások szerint nyolcvanezer éves. Azt azonban tudni kell, hogy a termé­szetes tavak keletkeznek és meghalnak. Következésképp: a Balaton öregszik. Terjed a nád, a hínár, az alga. Ha nem vigyáznánk, s nem tennénk érte semmit, akkor a Balaton feltöltődne, mind kisebb lenne a víztükör, lassan elmocsarasodna a tó. Például ha idejében nem épülnének partvédő müvek, a déli oldalon - az uralkodó északnyugati, észalti szél miatt - elmosná a partot a viz. Ezt a folyamatot azonban meg lehet állítani, s különféle védő rendszabályokkal elejét lehet venni a pusztulásnak. Pillanatnyilag a legnagyobb veszély a keszthelyi öbölben van, ahol a Zala igen sok hordalékot, a Balaton élővilágának hasznosítható táplálékot szállít, amelynek hatására a keszthelyi medence iszaposodik és hinárosodik. A Balaton kutatása a századforduló táján kezdődött, de intenziven csupán 20-25 éves. A cél: felderíteni a tó öregedését befolyásoló hatásokat, s ezeknek később korlátot szabni. A kutatók feltárják a természetes tényezők - az élővilág, a mederváltozás, az iszap­­feltöltődés - miatt bekövetkezett változásokat, az emberi beavatkozás következményeit. Ennek megfelelőek a hidrológiai, a hidraulikai, a vízminőségi és a vízépítési kutatások. Középen, öblökben Az eddigi kutatások elsősorban a tó vízháztartásával foglalkoztak; mennyi viz érkezik, s távozik a tóból, s miként változik a tó vizszintje. Fontos volt a tó vízminőségi, áramlási, hullámzási tulajdonságainak meghatározása is. Mind jelentősebb azonban a viz minő­ségének, a biológiai, a kémiai összetevők meghatározásának kutatása. Érdekes, hogy a Balaton középső részén a viz még ma is ivóviztisztaságu. A part egyes részein, a fűzfői öbölben, Siófok térségében, Keszthelynél az adatok már rosszabbak. A Balaton vizszintjét 1863 óta szabályozzák, s e tekintetben a Sió-csatorna megépültével biztató a perspektíva. A nagyobb áteresztőképességű Sió-csatorna - a jelenlegi másodpercenkénti 40 kel)méter helyett 80 köbméter vizet képes majd átbocsátani - lehetővé teszi, hogy a Balaton vizét jobban hasznosíthassák, több viz jut majd öntözésre, ivóvíznek, ipari célokra. Tengerünk számokban Tavasszal készül el az ölödik ötéves tervidőszakra vonatkozó kutatási terv. Milyen uj témákat foglal majd magában?

Next

/
Thumbnails
Contents