Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-12-01 / 23. szám
1974. XI. évf. 22. sz, Hazai Tudósítások 12.- Mi volt egyházilag a legnagyobb élmény?- Az első a keresztelés. Annak is meleg közvetlensége, s hogy egyszerre tudott családias és gyülekezeti lenni. A második; a konfirmáció Kiskőrösön ...- Mi az, ami itt más, mint Finnországban?- A gyülekezet élete észrevehetően az istentiszteletre összpontosul. A kis gyülekezetek tagjainak személyes gondozása. Hiányoznak a különböző gyülekezeti csoportok külön szervezkedései; itt minden a gyülekezethez tartozik. A lelkész vezető szerepe minden egyházi munkában jellemző, de ez a vezetés ugyanakkor pásztori.- Mi volt társadalmilag az élmény?- Az egyház és állam kiegyensúlyozott kapcsolata, amiben jem különállás, sem szembenállás nem érezhető, de kölcsönös megértésre törekvés igen. A társadalom maga, mint vezető tényező erőteljes. A társadalmi összmunka meglepő. KALOCSAI KINCSEK Régi gond szűnik meg Kalocsán, a népművészetek, a Duna-menti folklórfesztiválok városában azzal, hogy megfelelő működési körülményeket teremtenek a közművelődési intézményeknek. Felújítás és átalakítás után egy-két éven belül önálló épületet kap a városi művelődési központ, amely jelenleg egy régi épületben szorong a múzeummal. A kalocsai Viski Károly Muzeum a legfiatalabb városi régiségtár Bács-Kiskun megyében. Az intézmény csak négy éve nevezhető múzeumnak, mióta együvé helyezték az addig szétszórtan őrizgetett gyűjteményeket. Ezek az anyagok rendkivül értékesek, zömmel olyanok, amelyek másutt nem láthatók. A meglevő 8000 muzeális tárgyból azonban mindössze 300-at tudnak bemutatni, kéttermes állandó kiállításon. Raktáron hever a néprajzi gyűjtemény zöme, az országosan is nagy értékűnek számitó, 2000 darabból álló, eredeti népi hímzésű textiliagyüjtemény legnagyobb része, amely Kalocsának világhírt szerzett. Amit ebből állandó kiállításon bemutatnak, az tavaly 24 000 hazai és külföldi látogatót vonzott. Kiállításra várnak a kalocsai népi kerámiák. Ezerötszáz korsó, tányér, tál, stb. tanúskodik a muzeum raktári polcain arról, hogy Kalocsa régen hires fazekasközpont volt. A fiatal muzeum be tudja majd mutatni valamennyi kalocsai kihalt mesterséget - csizmadia, kékfestő, köteles, mézeskalács- és papucskészitő - műhelyeit is. A megnagyobbodó múzeumban jut majd hely a kalocsai ásványgyüjteménynek is, amely alig ismert, bár a négy legnagyobb hazai ásványtár egyike, mint világgyüjtemény pedig feltehetően egyedülálló kincs. Ezt régóta a kalocsai I. István Gimnáziumban őrzik és gondozzák, az iskola azonban nem lehet alkalmas az állandó bemutatásra.
