Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-11-15 / 22. szám
1974. XI. évf. 21. sz, Hazai Tudósítások 10. T FOLKLÓR MŰSOR A BUDAPESTI MOULIN ROUGE-BAN Baranyai szőttesek, népi kerámiák, magyaros vacsora, hangulatos népi muzsika fogadja esténként a külföldi vendégeket a Moulin Rouge-ban; a magyar népzenének, néptáncnak, népviseleteknek ad otthont a Nagymező utcai szórakozóhely. A vendégek valóban eredeti magyar folklórt láthatnak, minden sallangtól, stilizálástól mentes, veretes magyar népművészetben gyönyörködhetnek. Mintha egy földrajzkönyvet lapoznánk, egymásután jelennek meg előttünk Magyarország jellegzetes tájai: Bugac, a Kunság, Tiszántúl, Kalocsa környéke, a Hortobágy s e tájak jellegzetes öltözékei, táncai, dalai, népszokásai. Láthatunk bővérű, kötekedő kunsági táncokat, a hires üveges táncot Kalocsa környékéről, tiszántúli legény es táncot, kedves, huncut szatmári táncokat és igy tovább. Külön ki kell emelni a "Suba alatt" című páros táncjelenetet, amely elénk varázsolja a hortobágyi pusztát, a csillagfényes éjszakákat, a végtelen rónaság csöndjét, a szilaj ménesek robaját. A zenekar vezetője, Dr.Nyúl István feledésbe ment hangszereket mutat be; már formájában is különleges a trombita-hegedű, a nyakbaakasztós cimbalom. Egyforma könnyedséggel, természetességgel szólaltatja meg a töröksipot, vagy más néven a tárogatót, a regősök hangszerét a kobozt, a citerát, a pásztorfurulyát. A zenekar elvisz bennünket a magyar népzene legtávolabbi múltjába is, hallunk XVI. századi udvari, lovagkori zenét, verbunkosokat, toborzó dalokat s Nagy Lívia előadásában izes, tréfás, szomorkás magyar népdalokat. A program tökéletesen megfelel céljának: képet formál a magyar népi kultúráról, nemes, tartalmas szórakozást nyújtva a közönségnek. ÉPÍTETTE: NAGY LAJOS ÉS MÁTYÁS A magyar történelem egyik legjelentősebb emlékhelyén, Visegrádon, 40 évvel ezelőtt kezdték meg a királyi palota feltárását. A régészek munkája nyomán gazdag emlékanyag került napvilágra. Közülük is tóemelkednek a palota diszkutjai. A négy, korabeli építészeti, szobrászati remekművet, a strucc-címeres falikutat, a gótikus kutházat, az oroszlános falikutat és az alsó udvarban álló Herkules-kutat teljes egészében helyreállították. A szakemberek megállapítása szerint a visegrádi kulak egyedülálló művészeti értékek Európában. Nagy Lajos király idejében építették fel a strucc-címeres falikutat és a gótikus kutat, amelyek a falakhoz simulva díszítő funkciót is betöltötték. Száz évvel később a XV. század második felében Mátyás király építette fel az oroszlános falikutat, az alsó udvarban pedig a Herkules -kutat.
