Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-10-15 / 20. szám
1974. XI. óvf. 20. sz, Hazai Tudósítások 7. Régi elméletek - uj viták A MAGYAR KIRÁLYI KORONA A KUTATÁSOK TÜKRÉBEN I. A korona tudományos vizsgálatát Révai Péter indította el 1613-ban kiadott latin nyelvű müvével, melyet szemléletes metszetekkel is ellátott. Hatását kortársaira és az utókorra aligha látta előre, hiszen ő a korona eredetéről, s alkotmányos jelentőségéről ugyanúgy gondolkozott, miként többi nemes társa. Vagyis; a koronát az apostoli kereszttel együtt a római pápa küldte az első magyar királynak, I. Istvánnak. Azt pedig senki sem vonta kétségbe, hogy a küldött korona az ereklyeként őrzött "szent koronáira!" egy és ugyanaz. Erről olvashatott pap és laikus egyaránt a Hartwick püspök által még Kálmán idején szerkesztett Szent István-életrajzban, valamint a nemzet krónikáiban. A kétely magvaj Mint literatus nemes ember észrevette azonban, hogy a szent korona homlokpántján a zománcképek feliratai görög betűsek. Az ábrázolt egyik uralkodó nevét el is olvasta; Constantinus. Ha görög az irás, a korona eredete úgyszintén csak görög, bizánci lehet. Hogyan egyeztethető ez össze a latin eredet hagyományaival? Szellemes magyarázat szerint a korona a maga egészében görög munka, de még Nagy Konstantin császár ajándékozta I.Szilveszter pápának - erről az un. konstantini adcmánylevélből (hamis) tudott -, sok idő elmúltával aztán II. Szilveszter pápa tovább adta a koronát a mi István királyunknak. Altarva, nem akarva, a kétely magját hintette el ezzel. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ezek az apró görög írásjelek a fényes aranylapor, ezek Ingatták meg a korona eredethagyományának évszázados uralmát. A Habsburg-ház belviszályát kihasználva, a magyar rendek 1608-ban magyar királlyá választották II. Mátyást, aki nem is késett azzal, hogy magát pénzein, pecsétjén a koronával a fején magyar királyként ábrázoltassa. Ezek egyúttal a magyar korona legrégibb képes dokumentumai. A koronáért cserébe a magyar rendek különféle előnyöket kértek tőle. így került sor, sok más közt arra is, hogy a két rendi koronaőr állását betöltsék, A duumvirek egyike pedig Révai Péter lett. O aztán igazán szabadon nézhette a rábízott szent koronát ... A pántok titka Térjünk most vissza századunkba. A Szent István-jubileum éve, 1938, sok jót Ígért a kutatóknak. A Tudományos Akadémia meg is tett mindent, hogy néhány szakember a koronát kezébe vehesse és tanulmányozhassa. Azonban mindössze "néhány perc" állt rendelkezésükre. Visszafelé, tovább forgatva az idő kerekét, 1916-ban, közvetlenül Károly koronázása előtt, Varjú Elemér múzeumi igazgató és Gerevich Tibor professzor éppen csak fél óráig tűnődhetett az ereklye rejtélyén. Mennyivel jobb volt a helyzetük a XIX. század tudósainak. Újabb koronázást meg sem várva, 1880-ban régészeink és műtörténészeink elitcsapata az Akadémia támogatásával elérte azt, hogy két teljes napot szentelhessen a korona régészeti tanulmányozására. A bizottság elnökét, Ipolyi Arnold püspököt, s Pulszky Károlyt, Henszlmann Imrét egyszerűen bezárták a budai várnak abba a helyiségébe, ahol a koronát
