Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-01-01 / 1-2. szám

1974. XI. évf. 1-2.sz.

Hazai Tudósítások

18.

A huslevesszerü orjalevest megszűrve, a benne főtt csontos hússal, zöldséggel és csigatésztával tálalják. A húshoz ecetes tormát adnak. Ezt követi a hurka, a kolbász és a ropogós sertéssült. Hozzá a rigmus:

"Ez azért röfögött egész életében,

Mert nem vala szárnya földi édenében,

Pompás egy eledel, tessék hozzá nyúlni,

Hiszen őkelme már nem fog többé túrni."

A hurka-kolbász és a sült sertésborda páratlan izei és illata már-már a disznótor csúcspontját jelentik, de még nincs vége az asztali örömöknek, következik a toros kápos zta;

"Itt van a magyarnak legkedvencebb étele:

Jő étvágya jővén ezzel lakik tele,

Nem rossz takarmány ez, hiszen meg van töltve,

És finom hússal szépen beterítve."

A toros káposztához a sertés legnemesebb husrészeiből vett husdarabokat pirítanak meg. A káposztát és a tölteléket a töltött káposztához hasonlóan készítik, bár itt - a dús ételsor miatt - kisebb a töltelék. A toros káposzta a disznótor koronája, az ékkő pedig a tészta. Jól lehártyázott sertéshájből hajtogatják a könnyű, élvezetes hájas kiflit,. pikáns izü lekvárral töltik, s a tetején vágott dióval szórják meg. A tészta feladásakor is elhangzik egy rigmus;

"Többféle tésztát is hoztam az asztalra,

De a hájaskiflinek ugye nincs párja,

Ebből is, abból is egyenek uraim,

Meg nem fogják bánni édes asszonyaim."

A disznótoros lakoma közvetlen, tréfálkozó hangulata még költőket is megragadott. Végezetül a múlt század magyar poétaüstökösét, Petőfi Sándort idézzük:

"Nyelvek és fülek ... csend, figyelem, Szóm fontos beszédre emelem, Halljátok, mit ajkim zengenek, Egyszersmind az ég is hallja meg. Hosszan nyúljon mint a hurkaszál, Életünk rokkáján a fonál.

Valamint e sültre a mi szánk: Mosolyogjon a sors szája ránk."

It It II II II II II II II II