Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-01-01 / 1-2. szám
1974. XI. évf. 1-2. sz, Hazai Tudósítások 11. Uj magyar találmány: levegő-cink akkumulátor A legújabb magyar találmányok egyike egy uj tipusu akkumulátor. Mintadarabját nemrég készítették el a feltalálók. Hadusfalvi István fizikus és három vegyésztársa: Krenn Lászlóné, Kádár Endre és Kulcsár Sándor. Az uj tipusu levegő-cink akkumulátorban - a hagyományoshoz hasonlóan - szintén lemezek találhatók, közülük azonban csak az egyik, a cinkből készült lemez hasonlítható a régihez. S bár alakra a másik lemez is ismerősnek tűnik, ezt csak vékony katalizátorréteg fedi, ami önmagában nem elegendő az elektromos energia vegyi tárolásához. Még egy anyag szükséges tehát a katalizátor mellé, s ezt a kis kutatócsoport a levegő mindenhol megtalálható oxigénjében határozta meg. Az oxigén ugyanis a katalizátoron keresztül belekerül az akkumulátorfolyadékba s a másik lemezzel érintkezve azon cinkoxidot hoz létre. Lényegében ez az uj akkumulátor működési elve. A találmány minden tekintetben felülmúlja a hagyományos akkumulátorokat. Súlya csak mintegy egyhatoda a legelterjedtebben használt ólomakkumulátorokénak. A villamos targoncákban általánosan alkalmazott 160 amperórás ólomakkumulátor súlya megközelítően 350 kilopond; az ugyanilyen teljesítményű levegő-cink akkumulátoré csak 57. A többi fontos műszaki jellemzőt vizsgálva is a levegő-cink akkumulátor tűnik jobbnak. Egyedül az élettartam kérdése nem tisztázott még, bár valószínűtlen, hogy ebben a tekintetben elmaradna a jelenleg használtaktól. A találmány azonban még annyira fiatal, hogy ezt csak jósolni lehet. Hadusfalvi István és társai bizonyosak abban, hogy legalább két évig hibátlanul működik. A találmány ha beváltja a hozzáfűzött reményeket, valószínűleg megoldja a villanyautó problémáját. o-o-o-o-o ALAPOZZÁK AZ ATOMVÁROST Az eddig halászközségként ismert Paks életében uj fejezet következik: épül Magyarország első atomerőmüve. Ez lesz Tolna megye eddigi legnagyobb értékű országos jelentőségű beruházása. A hazai energiaforrások között tehát az atomenergia is megjelenik s várhatóan 1980-ban 440 megawatt teljesítménnyel üzembe lép az erőmű első egysége. Ez több mint kétszerese lesz a szomszéd megye székhelyén, Pécsett működő hőerőmű jelenlegi teljesítményének. Az előkészítő és kapcsolódó munkák is rendkívüliek, hónapokat igényelnek. Jelei máris láthatók a Duna-parti településen és környékén. A paksi dombon az uj lakótelep első házai magasodnak. A leendő "atomváros" kétezer uj otthonából még 1973-ban 120-at tető alá hoz a kivitelezéssel megbízott Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A Szovjetunióval kötött megállapodás szerint a magyar VI. ötéves terv időszakában,tehát 1985-ig, 2000 megawattra bővítik az atomerőmüvet. Végső kiépítésében összteljesítménye eléri majd a 4000 megawattot. Magyarország jelenlegi teljes villamosenergiatermelése alatta van ennek az értéknek.
