Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1972.IX,évf.24.sz. -X.évf.l.sz Hazai Tudósítások 9. A "SZÜLŐFÖLDÜNKNÉL" f f t t t í t ! T t I t T t I I » "Hangos testvérünknél" jártunk a minap vendégségben: a "Szülőföldünket" látogattuk meg a Bródy Sándor utcában. Közös kincsünk, az óhaza és a magyarság tárgyában folytattunk beszélgetést. Arról, hogyan tájékoztatja a budapesti rádió "Szülőföldünk" adása a nagyvilágban élő magyarokat az óhazáról, az itthoniakról, miképpen segít honfitársainknak azon törekvésükben, hogy továbbra is, mindvégig magyarok maradjanak, szivükben, lelkűkben, jellemükben és nyelvükben. A "Szülőföldünk" adás még hazai méretekkel sem nevezhető nagyvállalatnak. Helyileg a rádió épülettömbjének a Szentkirály utcára néző szárnyában található, csupán néhány szobát foglal el a harmadik emeleten, no meg egy stúdiót mondhat magáénak. A szerkesztőség kollektívája azonban nagy munkát végez. Tucatnyi riporterüli szakadatlanul utón van a fővárosban és vidéken, járja az országot, gyűjti és hozza a híreket, riportokat, tudósításokat Szülőföldünk életéről. S mindez közvetlen utón, élő, beszélt magyar nyelven jut el a címzettekhez a világ minden tájára, napi kétszer negyvenötperces és vasárnapi kétórás műsor keretében. Tudósítani való akad bőven. Magyarországon az elmúlt évtizedek alatt nagyot nőtt az élet. Gyárak sokasága épült, uj városok nőttek ki a földből, megváltozott a falu képe. Megőrizve mindazon értékeket, amelyeket elődeink hoztak létre teremtő munkájukkal, a tudományok, a kultúra és a sport uj gyökereket eresztettek, - mélyebbeket, szerteágazóbbakat. A "Szülőföldünk" változatos műsorokban számol be mindezekről. S a problémákról is. így például, a "Mire telik ma és holnap" cimü műsorban a meglevő gazdasági lehetőségek és a fejlesztési elképzelések mellett arról is szó esik, hogy az utóbbi időben bizony sokat költekeztünk. Túlzott méretű volt a beruházási tevékenység, túl sok fogyasztási cikket importálunk. Joggal hívták fel az illetékesek figyelmét a régi közmondásra - "Addig nyújtózkodj, amig a takaród ér!". A "Fényszóró" program szintén az ország gazdasági életével, az uj létesítményekkel foglalkozik. Fővárosunk, Budapest 1972/73-ban ünnepli egyesítésének 100. évfordulóját. A "Szülőföldünk" ez alkalomból 24 részből álló sorozatot sugároz havonta egy műsorral. "Aquincumtól napjainkig", "Aquincum - Pest - Buda", "Pest - Buda a reformkorszakban", "Pest - Budától Budapestig", "Lóvasuttól a Metróig", "A budapesti gyáripar" - ezek és megannyi más műsorok szólnak szép fővárosunk gazdag múltjáról és még gazdagabb jelenéről. "A magyar történelem negatív és pozitív sorsfordulói" címmel számos műsor hangzott el 1972-ben az utolsó száz év magyar történelméről. Nemzetünk nagyjai is méltó helyet kapnak a "Szülőföldünk" adásaiban. A Kodály évforduló alkalmából a "Szülőföldünk” hullámain különösen gyakorta csendültek fel a nagy mester által gyűjtött és komponált dallamok, hangzottak el előadások, visszaemlékezések , s Kodályt magát is hallhatták beszélni honfitársaink. Petőfi születése 150. évfordulójának méltó megünneplése a "Szülőföldünk" 1972/73 évi programjának egyik legfontosabb része. Márciusban hangzott el Spira György történész érdekes előadása lánglelkü költőnk politikai és közéleti szerepéről. A december 30-án a budapesti Erkel színházban megtartott Petőfi emlékestről pedig a "Szülőföldünk" egyenes adásból vett hangképekkel számolt be. A Petőfi évforduló prológusa az 1973 julius-augusztusban Budapesten megtartandó anyanyelvi konferencia lesz. A "Szülőföldünk" egyik legnépszerűbb műsora a "Levelesláda", amelynek keretében az adás munkatársai külföldi honfitársaink kérésére keresnek fel megjelölt helyeket, személyeket, vesznek nagyitó alá valamely eseményt. Levelek ... Ők hozzák évente ezrével a legnagyobb, őszinte elismerést a "Szülőföldünk" adásnak. A világ több, mint száz országából érkeznek a legkülönfélébb feladóktól, de közös vonásuk a kiolthatatlan érdeklődés, szeretet az óhaza iránt.
