Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-11-01 / 21. szám

1973. X. évf. 21. sz.

Hazai Tudósítások

11.

Gerevich Tibor professzor, az akkori Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, a románkor nagy ismerője döntötte el a kérdést - a középkor javára.

íme nyilatkozata, amelyet 1945. junius 5-én a Világ c.lap munkatársának adott. "Sejtésem máris az, hogy a most feltárt kis templom a koraközépkorban keresztény temetőkápolna volt, legkésőbb azonban a román építészeti stilus korából származik."

A templom s az alatta elhelyezkedő lóhere alaprajzú háromkaréjos kápolna helyreállítását Lux Kálmán műépítész végezte el. A mai oltár alatti román kápolna falait nem egészítette ki, mert az müemlékhamisitás lenne. így a főoltár alatti kriptaszerü helyiségben a maguk érintetlenségében, teljes régészeti hitelességükben maradtak meg a romok, a magyar államalapítás legelső századának pestvárosi első emlékei.

x x x x x x

Mesélő múlt

SZENT ISTVÁN KIRÁLY EZÜSTJEI

Berengár király dénára, II. Baziliosz solidusa, I. Ismail dirheme "előzményei" Szent István király ezüstből vert pénzérméinek, amelyek a Nemzeti Muzeum kandallótermében kerültek kiállításra.

A magyarok korán megismerkedtek a pénz használatával. A bizánci, az arab pénzérmék után a 10. században vállalkozott arra Szent István, hogy koronázása után azonnal pénzverőmühelyt rendezzen be, valószínűleg Esztergomban. A pénzverés egyike volt a keresztény királyok legfontosabb felségjogának, ami nagyban hozzájárult az államszervezés gazdasági alapjainak megerősítéséhez. A honfoglaláskori sírokból előkerült "átfúrt érmék" még arról is tanúskodnak, hogy eleink mint disztárgyat is használták az arany és ezüst pénzeket. De már a Huszton előkerült sammanida dirhem-lelet őseink kereskedelmi tevékenységére vall.

Szent István ezüstjeihez a közvetlen példát sógorának, H. Henrik császárnak pénzei adták. Regensburgból hivott bajor és olasz ötvösöket, akik a Karoling pénzrendszer alapján készítették az első magyar érméket. Első királyunk kétféle tipusu pénzt veretett.

Az egyiknek hátlapján a királyi hatalom jelképe, a lándzsa látható. (Lancea Regis felirattal), másik felén karoling templom. A palmettás díszítés, amely a templomot körülfonja, magyar ötvösre vall. A másik tipusu pénzről hiányzik a lándzsa: helyére egyszerű kereszt került, s a Stephanus Rex (István király) fölirás.

Szent királyunk "nemes ezüstjei" Európa-szerte elterjedtek, bizonyítva, hogy félszázadra a fiatal magyar királyság lett a Karolingok"egészséges pénzverési rendszerének" öröksége.