Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-10-15 / 20. szám
1973. X. évf. 20. sz, Hazai Tudósítások 12. EGYHÁZI KRÓNIKA Ötven éve halt meg Giesswein Sándor A magyar sajtó hasábjain az elmúlt időszakban több meleghangú emlékezés látott napvilágot Giesswein Sándorról, akit "a modern világ felé kitáruló egyház magyar úttörője"-ként tartanak számon. Giesswein 1856-ban született, 1878-ban szentelték pappá, győri kanonok lett 1897-ben, 1909-ben pápai prelátussá nevezték ki, ezt megelőzően 1903-ban a Szent István Társulat alelnőkévé választották. Bekapcsolódott a politikai életbe is, 1905-től élete végéig a mosonmagyaróvári kerület képviselője volt. A magyarországi keresztény szocialista mozgalom egyik megalapítójaként tartják számon. Az első világháború utolsó éveiben elnöke volt a Magyar Békeegyesületnek, a háború ellen foglalt állást és az 1918-i polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács tagja lett. Az ellenforradalom első éveiben mint nemzetgyűlési képviselő több ízben felszólalt a fehér terror ellen. 1923. november 15-én halt meg. Munkásságáról az Actio Catholica kiadásában megjelenő Teológia cimü folyóirat a következőket Írja: "Giesswein a XIX. század végén meginduló polgári katolikus szervezkedésnek Zichy Nándorral, Prohászka Ottokárral együtt egyik kiváló egyénisége volt. Tudományos és társadalmi tevékenysége külföldön is ismertté tette nevét. Nyelvtudása segítségével eredetiben ismerte meg a kor tudományos fejlődésének legújabb eredményeit és az akkor kibontakozó nemzetközi egyesületekben német, olasz, francia, angol nyelven mondta el értékes hozzászólásait, előadásait. Mind irodalmi, mind gyakorlati tevékenységének alapja keresztény humanizmusa volt. Az imperializmus korszaka kiélezte a belső társadalmi feszültséget és az államok közötti versengést. Ez irányította Giesswein figyelmét arra, hogy keresse a szociális kérdések, a háború és béke problémájának, és a nemzetek békés egymás mellett élésének megoldását a korszerű keresztény szellemben. Lényegében a reformista irányzata miatt egyre távolodott a mindinkább megmerevedő konzervatív és soviniszta irányban haladó közéleti katolicizmustól. Viszont az elveknek mindinkább forradalmi bátorsággal való kiállásával közeledett a radikális polgárság és a szociáldemokrácia felé. Felismerte bennük a humánumot, mely lényegében keresztény forrásokból is származott.Giesswein nemcsak korszerű lelkipásztor volt a maga korában, hanem egyben úttörő modern világunk felé." Premontrei szerzetes volt a röntgensugarak első magyarországi alkalmazója Ebben az esztendőben világszerte megemlékeztek Conrad Röntgen halálának 50. évfordulójáról. A nagy tudós munkásságának magyarországi méltatói ezalkalommal Károly Irén József premontrei szerzetes tanárra is emlékeztek. Károly Irén József (1854-1929) a rádiótechnika egyik magyar úttörője volt és mint Conrad Röntgen személyes barátja és tanítványa, első kézből kapott útmutatásokat a röntgenkészülékek használatára. Már 1896-ban a röntgensugarak felfedezése után néhány hónappal Nagyváradon felállította az ország első orvosi és tudományos vizsgálatokra alkalmas röntgen-laboratóriumát. Károly Irén József rendkívül sokoldalú tudós volt, már Marconi előtt ismerte a drótnélküli távirás elvét és mint a kolozsvári egyetem magántanára, korában nagy feltűnést keltő előadásokat tartott a rádiumsugárzásról. Bár szerzetes volt, kivette részét városa - Nagyvárad - világi gondjaiból is. Az ő érdeme, hogy a város villanyvilágítást kapott. 1916-ban alapítványt tett fizikai tanulóversenyekre, amelyet róla neveztek el, 1921-től - már Budapesten - az Eötvös Loránd Fizikai Társaság elnöki tisztét töltötte be.
