Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-15 / 2. szám

1973. X. évf. 2. sz Hazai Tudósítások 5. Talán a szavalásra lehet gondolni indokként akkor, amikor még arról kell írnunk, hogy a színészet szelleme Aszódon is megkísértette Petőfit. Már Pesten is "a színházak körül ólálkodott", de 1838 tavaszán Aszódra ment Balogh István és Gaál Mihály vándortársulata. Az ifjú diák úgy döntött: elhagyja az iskolát és felcsap vándorszínésznek. Jelentkezett is az igazgató­nál, aki azt a feltételt szabta a társulathoz csatlakozáshoz, hogy a professzortól kérje ki a bizo­nyítványát. Vakmerő szándékával merészen állt Koren István elé, aki azon a napon, amikor a színtársulat utrakelt, szállásán a szobájába zárta Petőfit és tüstént értesítette Petrovics Istvánt. Az apa pedig "a veszedelmes hirvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe süllyedő fia megmentéséért rohanni" - emlékszik vissza a történtekre a költő. S az apai tanácsok nyomai "még hetek múlva is meglátszottak ... hátamon és lelkem porsátorának egyéb részein". S később, 1847-ben ez az emlék az "Első esküm" cimü vers ihletője. Eljött 1838 júniusa. A tanévzáró ünnepélyen abban a templomban mondta el első ismert versét, a Bucsuzást, ahol édesapját keresztelték és szülei házasságát megáldották. Többet nem ment vissza Aszódra - csupán átutazott egyszer a városon. Mégis szivében magával vitte a kedves hely emlékeit, bármilyen messze is került onnan. Gyakran gondolt vissza arra a helyre, "Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg, Hol pályája éden volt a gyermek. Ifjúnak, Hol az életüdv örömvirági Nyiltanak". 400 ÉVE SZÜLETETT KÁLDI GYÖRGY Négy évszázada őrzi nevét a magyarnyelvű Biblia. 1573 február 4-én Nagyszombaton született Káldi György, aki testvérével, Mártonnal jezsuita volt, tagja annak a rendnek, amely feladatául az ország rekatolizálását kapta. A katolikus hívők mindaddig csak latinul olvashatták a Bibliát, bár Károli Gáspár a XVI. század végére már magyarra fordította a Szentirást, de azt ka­tolikus bírálói "eretnek" szövegnek tartották, tiltották tőle híveiket. Káldi György nevéhez fűződik az első magyarnyelvű katolikus Biblia. Páratlan gyorsasággal ültette át a latin szöveget magyarra. 1605 október 1-én kez­dett hozzá a munkához, és szinte fel sem állt az Íróasztal mellől, mig pontot nem tett a hatalmas mü végére - tizenhét és fél hónap alatt. Napjainkban legfeljebb egy munkaközösség volna képes erre a feladatra vállalkozni. Az Egyetemi Könyvtárban fennmaradt kézirat tanúsága szerint 1607 március 25-én már kész volt a latin szöveg hü átültetésével. Ezt a bibliát használták a katolikus magyarok egészen a múlt század közepéig, akkor, 1852-ben a harminc évvel korábbi pozsonyi zsinaton lefektetett elveknek megfelelően Bartakovics Béla egri érsek Tárkányi Bélát bízta meg Káldi szövegének modem nyelvre való átdolgozásával. Ez a megfiatalított változat is évtizedekig élt, mígnem a korszerű biblikus követelmények (elsősor­ban a Vulgáta előtti görög szövegből való fordítás igénye) végleg elavulttá tette. így lett irodalom­­történeti emlék, mint szerzőjének többi müve, az 'Oktató Intés", valamint szépnyelvezetü prédikáció gyűjteménye. i

Next

/
Thumbnails
Contents