Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf.24.sz. - X.évf. l.sz.Hazai Tudósítások 21. EGYHÁZI KRÓNIKA + + + + + + + + + + + Karácsonyi levél Magyarországról A katolikus sajtóban szerte a világon általános a panasz, hogy elprofanizálódik a karácsony: a posta milliószám viszi a lapokat és a csomagokat, az áruházak, üzletek óriási forgalmat bonyolítanak le a karácsonyi vásárokon, az otthonokat pedig felveri a gond, az izgatottság és a fáradság, amik éppen azt veszik el a karácsonyból, ami abban a leglényegesebb: a meghittséget, a nyugalmat és a csendes örömöt ... Milyen hát akkor a karácsony Magyarországon, az épülő szocializmus országában? - kérdezik sokan a távolbaszakadtak és kérdezik, figyelik, kutatják sokan azok közül is, akiket semmi sem köt ehhez az országhoz, de valamiért mégis érdekli okét a nép, a magyar nép sorsa. Talán egyetlen szóval lehetne felelni: szép, és kiegészíteni még egy szóval: békés. Magyarországon szocializmus épül. A nép egy része megszabadult a vallási kötöttségektől, de a karácsony számukra is ünnep, a béke ünnepe, a család ünnepe. Még külsőségeiben is. A két háború között karácsonyfát csak a tehetősebb családok szobáiban állítottak, a falvakban pedig jóformán ismeretlen volt. Ma a fenyőfácskák száz és százezrein égtek a gyertyák karácsony estéjén és e tekintetben nincs különbség város és falu között. Az állami erdőgazdaság külön karácsonyfa-erdőket telepített, hogy ki tudja elégíteni a szükségletet ős a legszebb fenyőt a gyermekek örömére a Parlamentben állitj ák fel... Újjáéledtek a karácsonyi, újévi népszokások. Betlehemesek járják az utcákat, újév-köszöntők kopogtatnak be az ajtókon ... és a vallásos ember lelkiismerete parancsának megfelelően tartották meg az ünnepeket. Tudvalevő, hogy Magyarországon a hívők közül számszerint a katolikusok vannak legtöbben, igy a karácsonyi ünnepek is őket érintette leginkább. A katolikus templomok éjféli miséi jellemzik legjobban az ünnep egyházi hangulatát. Az idén a szokásosnál is nagyobb fénnyel ünnepelték a karácsonyt azokban a katolikus templomokban, amelyek a centenáriumát ünneplő Budapesten már száz évvel ezelőtt is álltak. Ilyen például a legismertebbek közül a Budavári Nagyboldogasszony templom. Vannak, akik eredetét Szent István korába vezetik vissza. Egy 1269-ből származó okmány tanúsítja, hogy a templom akkor már állt. Nemzeti zsinatot tartottak benne, királyokat koronáztak. Hunyadi János 1444-ben itt tart hálaadó istentiszteletet, Budavár visszafoglalása (1686) után a jezsuiták kezén van. Ezt követően a templomot rendkívülien megviseli az idő. Éppen Pest-Buda egyesítésekor indul meg az országos mozgalom, hogy a templomot ne csali egyszerűen tatarozzák, hanem eredeti stílusában építsék újjá, Schulek Frigyes műépítészt bízzák meg a munkával, mely Pest-Buda egyesítése után, 1874-ben megkezdődik. A II.világháború alatt tönkrement templomot mára a régi fényében állították helyre, mint a következő többit is. A Várból a Krisztina felé teliintve a szemlélő elé magasodik a krisztinavárosi plébániatemplom karcsú tornya. Őse a hajdani fogadalmi kápolna egy szőlőskert közepén. 1751-ben oly sűrűn látogatják a kápolnát, hogy uj templom építését határozzák el. 1797. augusztus 5-én Havas Boldogasszony tiszteletére szentelik. 1821-ig szerzetesek (ferencesek, karmeliták) vezetik. Pest-Buda egyesítésekor már a főegyházmegye papjai látják el itt a hívek lelki gondozását. A templom belsejét időközben átépítették. Értékesek a Dunaiszlqr Lőrinc kezéből kikerült fehér faszobrok, amelyek a neoklasszikus kor kiváló alkotásai közé tartoznak.
