Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-07-01 / 13-14. szám

1973. X. évf. 13-14. sz.

Hazai Tudósítások

6.

Eredményeink, gondjaink:

A MAGYAR DIPLOMÁSOK, ÉRETTSÉGIZETTEK A NEMZETKÖZI RANGSORBAN

A dolgozók szakképzettsége, műveltsége, számottevően gyarapodott a legutóbbi két évtizedben. A kereső lakosság 1949-ben átlagosan még csupán 4,2 évet töltött iskolapadban, s ez a szám 1970-ig 7,4-re növekedett. Vagyis az átlagos iskolázottsági színvonal 76 százalékkal nőtt 21 év alatt. A magyar Központi Statisztikai Hivatal felmérése - és az ennek alapján készült kiadvány - az iskolázottság, a képzettség, a szakképzettség alakulását vizsgálva kimutatta, hogy az általános iskola nyolc osztályánál kisebb végzettségű dolgozók aránya 65-ről 39 százalékra csökkent 1960 és 1970 között. Vagyis 1,1 millióval nőtt a nyolc osztályt végzett keresők száma tiz év alatt. Még igy is csaknem kétmillió dolgozó általános iskolai végzettsége hiányos, de ezzel együtt Magyarország a dolgozók iskolázottsági szintjét tekintve a nemzetközi élvonalba tartozik.

Még gyorsabban növekedett a közép- és felsőfokú képzettséget szerzett dolgozók aránya. Az általános iskolát végzetteké 3,4 szeresére, az érettségizetteké 3,9, a felsőfokú végzettségűeké 3,5-szeresére nőtt 21 év alatt.

Az érettségizettek és a főiskolát végzettek aránya leggyorsabban a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban emelkedett, (2,5-szeresére) 1960-1970 között. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát nemcsak a paraszti életformái, a munkamódszert, a termelés technikáját változtatta meg alapjaiban, hanem valóságos képzettségi forradalmat is eredményezett.

A főiskolát és egyetemet végzett dolgozók száma kétszeresére, az érettségizetteké csaknem 2,5-szeresére nőtt 1960 és 1970 között. A szállításban és hírközlésben szintén jelentős a fejlődés. A kereskedelemben viszont a felsőfokon végzett szakemberek számának növekedése - mindössze 20 százalék - a létszámgyarapodással sem tartott lépést.

Érdekes, hogy a nők, bár hátránnyal indultak, napjainkban mégis iskolázottabbak, mint a férfiak. Amig az érettségizett férfi keresők száma csaknem háromszorosára, a nőké hétszeresére emelkedett 1949-1970 között. Az általános iskolát végzett és a diplomás dolgozó nők számaránya szintén gyorsabban nőtt, mint a férfiaké. A diplomások között még igy is kisebbségben vannak a nő, a hátrányt csak részben sikerült megszüntetniük.

Magyarországon a mérnökök száma 3,3-szeresére nőtt 1950-1965 között.

Ezt csak a Szovjetunió és Csehszlovákia (4,5-4,5-szeres), valamint Hollandia (3,9-szeres) fejlődése múlta felül. Kanadában 2,5-szeresére, az USA-ban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban kétszeresére nőtt a mérnökök száma ugyanezen 15 év alatt. A közgazdászok számarányának növekedése 1950-1965 között Magyarországon 268 százalékos, átlagosan kétszer olyan gyors ütemű, mint más szocialista és tőkés országokban. Az orvosok száma 95, a pedagógusoké 78 százalékkal nőtt Magyarországon ugyanezen időszakban. A jogászok száma lényegében stagnál, s igy részarányuk a diplomások körében évről-évre csökken.