Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-07-01 / 13-14. szám
1973. X. évf. 13-14. sz, Hazai Tudósítások 4. Melyik volt az a ház, ahová Hentzi császári tábornok bombazáporában Petőfi édesanyja betegágyához sietett: az evangélikus egyház levéltárában őrzött anyakönyvből kitűnik, hogy az 58 éves, Turóc megyei születésű "özvegy Petőfiné Hrus Mária" Pesten a Terézvárosban, Erdősor 93. szám alatt lakott. Hol volt ez az épület? A Fővárosi Levéltár 1972-ben elkészült Topográfiai Segédlete szerint a mai Alsóerdősor 26-28. számú ház helyén állt ez a földszintes Révész-ház, a mai Dohány utca közelében. Egyes századeleji források szerint a súlyos beteg asszony úrvacsorát is kért, amelyet Székács József hozott volna el neki. A súlyos járvány okozta végzetet azonban senki és semmi sem tudta feltartóztatni. Dr.Sas István orvos, a költő kiváló barátja is hiába tett meg mindent: a forrón szeretett édesanya szive május 17-én utolsót dobbant. A porig sújtott fiú mély gyászát több egykorú szemtanún kívül két ránkmaradt levele is tanúsítja. Még anyja halála napján tollat ragad és a következőket adja Arany Jánosnak Szalontára: "... Oly csapások érnek, melyek megsemmisítenének, ha csupán fiú volnék, s nem férj és apa is. Alig egy hete, hogy megtudtam apám halálát, s holnap anyámat temetjük el, azt az anyát, alánéi jobbat soha nem teremtett az Isten s kit én úgy szerettem, mint soha anyát nem szeretett senki. Sem apám, sem anyám többé! s e két csapás oly hirtelen jött egymás után!... " Ugyanekkor francia nyelvű levelet is fogalmaz Bem tábornokhoz a fájdalmas Klapka-afférről és családi tragédiájáról. "... Lelkemet egyrészt a kiáltó igazságtalanságok dúlják, s másrészt nagyrabecsült apám és nagyon szeretett anyám halála, akik mindketten a leghőbb rajongásomnak tárgyai voltak. Egy hete sincs, hogy az apám haláláról értesültem, s ma már az anyám is megszűnt élni ... mindezek kitárása megtört szivemnek könnyebbségére van. Ön az, ki irántam mindig jó volt, - kihez fordulnék őszinte szavammal, ha nem Önhöz ? ... A testi-lelki-anyagi megrázkódtatásban szenvedő Petőfi - aki aligha sejtette, hogy szüleinek gyors egymásutánja után majd két hónap múlva az ő életére is pontot tesz a halál! - egyedül intézte édesanyja temetési ügyeit. Már másnap - bizonyára a járvány miatt - eltemettette édesanyját a Régi Józsefvárosi Temető még friss sirhantja mellé. Ekkor irta az oly fájdalmas sorokat az apja temetésekor távollevő', most már teljesen árva költő: "Végre megtörtént a / rég várt viszonylátás / Nincs köszönet benne, / Nincsen istenáldás. / Láttam jó atyámat ... vagy csak koporsóját, / Annak sem látszott ki csak az egyik széle, / Ezt is akkor láttam kinn a temetőben, / Mikor jó anyámat tettük le melléje." Az azóta rég felszámolt temetőben - amelynek helyét ma egy magányos kereszt jelzi a Kőbányai utón - vörös márványkövet állíttatott Petőfi ezzel a felirattal: A legszeretettebb atyának A legszeretettebb anyának A Petőfi-társ as ág 1882-ben vitette át a csontokat - pontos jegyzőkönyv kíséretében - a Kerepesi temetőbe, ahová utóbb, 1008-ban Szendrey Julia, Petőfi Zoltán és ifjabb Petőfi István földi maradványai is átkerültek, s ahol "a Petőfi család temetésén" Sholtz Gusztáv evangélikus és Prohászka Ottokár katolikus püspök mondott emlékbeszédet. 1911 óta a Petőfi család emlékét a Kerepesi temetőben uj siremlék, Bory Jenő szobrászművész alkotása őrzi, amelybe beleépítették Petőfi eredeti márvány sírfeliratát, fiúi szivének és a halálba rohanó géniusznak e szép vallomását: "A legszeretettebb atyának - Ä legszeretettebb anyának".
