Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-06-01 / 11. szám
1973. X. évf. 11. sz Hazai Tudósítások 11. A népvándorláskori - V-VI. századi - kutatások közül elsősorban a nyárádi, feketekapui gepida temető és település feltárása a legkiemelkedőbb; itt is elsősorban a telep, amely átmenetet képez bizonyos mértékig a kora avarság fölött, amely az avar telepkutatásnak mint központi témának is egyik része. A VII-VI1I-IX. századi eddigi temetőkutatás mellett most már egyre több telepet is feltárnak. Mig ez ideig csak Dunaújvárosban ismertek avarkori telephelyet, most több helyen folytatnak e témában ásatásokat. A középkori kutatásban legjellemzőbb a honfoglaló magyarok településeinek feltárása. E kort illetően három jelentős témán dolgoznak a régészek. Az egyik a királyi, nemzetségfő és ispánsági székhelyek feltárása. Ilyenek a szabolcsi, illetve a megye környékén 30 kilométeres körzetben folyó régészeti kutatások. Másik téma az Árpád-kori falukutatás. A Békés megyei Tobozi falu feltárása a legelőrehaladottabb, eddig a legtöbb eredményt hozta. A pusztaszeri ásatások kapcsán ez évben befejezik a kolostor és a hozzá tartozó falu feltárását. A történeti igényeket hivatott kielégíteni az ehhez kapcsolódó etnikai kutatás, valamint a besenyő és kun-kutatás, amelyet részben Lászlófalván, részben Karcagon végez a Magyar Nemzeti Muzeum és a Szolnoki Muzeum. Emellett a Budapesti Töiténeti Muzeum régészei végzik a Budapest vár őstörténeti kutatásokat, amelyek felölelik az ismert középkori objektumokat és az egykori határon levő középkori falvakat is. Rengeteg építkezés vagy szanálás során előkerült anyag átmentését is elvégzik a muzeum régészei. /// /// /// /// /// Főszereplő: szőttes, a bütykös, a pásztorbot - uj népművészeti filmsorozat a televízióban Magyarországon a század elején még eleven népművészet 1945 után uj lendületet kapott, s napjainkban már számos kitűnő népművészt tartanak számon. Ez adta az indíttatást a magyar televízió uj népművészeti filmsorozatának elkészítéséhez. A Tükrös cimü hat részből álló produkció egy-egy mivesség-fajta, vagy egy-egy vidék jellegzetes anyagát eleveníti meg. Forgatókönyvét Bródy Vera, Koós Iván és Kende Márta irta. A zeneszerző Láng István. Az operatőr Dobay Sándor, rendező pedig Kende Márta. Az első rész a sárközi hímzést, a Dunántúlon elterülő vidék lakóinak gyönyörű kézimunkáit idézi fel. A második a vésett és karcolt pásztormunkákat ismerteti meg, amelyeknek a zöme a múlt század második felében, illetve a kilencszázas évek elején készült. A harmadik epizód "főszereplői" az alakos cserepek, azaz a különleges alkalmakra, esküvőkre, mulatságokra, halotti torra gyártott kancsók, pálinkás bütykösök, perselyek. A negyedik rész kétféle szőttestipust mutat be, a torontálit, illetve a színes gyapjufonállal készült kéziszőttest. Az ötödik egyetlen tárgyat állít középpontba, a pásztorbotot. Érdekessége, hogy faragója Kádár Gyula pásztor saját életrajzát meséli el. Az utolsó epizódban a kalocsai szövetkezet pingáló asszonyai adnak Ízelítőt tehetségükből.
